Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
á kénhidrogén a természetben vulkános gázokban és némely ásványvízben, pl, a párádi vizben szabadon is előfordul. Kéntartalmú szerves anyagok rothadásakor is gyakran keletkezik szabad HgS, ez okozza a záptojás szagot a romlott tojásban. Kéndioxid SOgi Színtelen, szűrés szagú, köhögésre Ingerlő mérges gáz. Acélpalaokokban nyomás alatt cseppfolyósítva kerül forgalomba. Viá&n jél oldódik, a vízzel kémiailag reagál és kénessavat létesít /ÖgSO^/s S0 2 T- H 2 0* H 2 S0j Erélyes redukálószer, főleg kónsavgyártásra használják. Részben redukáló hatásán alapszik a kéndioxid halványító hatása, miért is gyümölesfoltok eltávolítására, gyapjú,- selyem- papir-szalma,stb. fehérítésére használják. Bedukálóképességének tulajdonítható, hogy a korhadást megakadályozza és a mikroorganizmusokat megöli. Ezért hordók fertőtlenítésére és gázosításra is használják. Használatakor azonban mindig számolni kell azzal, hogy már a levegő nedvességével is Jtítiessavat képez, ez utóbbi pedig erősen roncsol. Kénessav H 2 S0xí Csak vizes oldata ismeretes. Pároláskor S0 2-re és vizre bomlik. Gyenge, kétértékű sav. Sói a szulfitok, savanyu sóit hidroszulfltoknak, vagy h lytelenül biszulfitoknak nevezik. Hatásos redukálószer, redukálás közben kénsavvá oxidálódik. Kéntrioxid S0 X ; A hat értékű kén oxidja. Bostos, kristályos anyag. Levegőn azonnal, nehéz fehér, erősen köhögtető ós mérgező fehér ködöt képez, mert a levegő nedvességével kénsavvá egyesül, a köd tehát igen apró kénsavcseppekből áll?
