Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
A természetes vizek sótartalmát vizkeménységi fokokban adják meg. A viz keménységét a kalcium /Ca/ ós magnézium /Mg/ sók okozzák* A műszaki gyakorlatban háromféle vizkemónysóget különböztetnek megj német, francia és angol keménységi fokot. 1 német keménységi fokúnak nevezzük a vizet, ha loo ooo sulyrósz vizben 1 sulyrész kalciumoxid dal /CaO/ egyenértékű kalcium és magnézium só van jelen. 1 francia keménységű a viz, ha loo ooo sulyrész vizben foglalt kalcium ós magnézium mennyisége 1 sulyrész kalciumkarbonáttal /Ce CO^aequivalens. Az angol keménységi skála szerint l-es keménységű a viz, ha 7o ooo sulyrész vizben foglalt Ca ós Mg-sók mennyisége 1 sulyrész kalciumkarbonáttal egyenértékű. Ez utóbbi, mivel nem tizes számrendszerű, teljesen kiszorul a használatból. Ha valamely viz 35 francia vagy 2o német foknál keményebb, a vizet * kemény **-nek nevezzük. A kis keménységű vizeke + H lágy vizeknek* 1 mondjuk. A teljesen só és ionmentes vizet desztillált viznek nevezik. Ez utóbbit a természetes vizek lepárlásával nyerik /aqua destillata/. Ipari célokra, kazánokhoz, legtöbbször megfelel a "lágy 1 * viz is, kémiai munkákhoz azonban mindig desztilláltvizet kell használni* Az emberi fogyasztásra kerülő ivóvizek nem desztillált vizek, sőt az emberi szervezet felépítése szempontjából fontos sókat kell, hogy tartalmazzák, /a desztillált viz az emberi szervezetre káros/. Ezzel szemben nagy gondot kell fordítani arra, hogy bizonyos, az egészségre káros szennyezések az ivóvizekben egyáltalán ne fordulhassanak elő. Hidrogénperoxid H 2 0 2 * Szirupsürüségü, vékony rétegben szintelen, szagtalan, vastag rétegben kékszínű folyadék* Kereskedelmi foigalomba csak vizes oldata kerül. A "tömény* peroxid oldat 3o$~os. Igen bomlókony, erősen oxidáló vfcf.y'lets 2 Ho0 0 - 2 HoO t Oo
