Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

Itt jegyezzük meg, hogy az erélyesen haté ©xidálószerek egyúttal hatéktny fertőtlenltőszerek. /deziníiciensek/ is, mext ezuk az anyagok á míkr©organizmusokat is oxidálván, azok életműködését meggátolják. Közülük természetesen esak azok alkalmasak dezinfieiáláara, melyeknek nincs maré, vagy roncsold mellékhatásuk. Ezekről az oxldálészerekről az egyes vegyületeknél még bővebben lesz szól Az égés is oxidáció , olyan oxidáció, melynél az oxigénnel való egyesülés tűz és fónytűnemény kíséretében megy végbe. Az égéshez három tényező szükségese a./ éghető anyag* b./ égést tápláló közeg /levegő ©xigénje/~és c./hogy az éghető anyag a gyulladási hőmérsékletre hevüljön. Ha az égés, 111. oxidáció nagy sebességgel, pillanatszerűen, sok gőz és gázalakú termék felszabadulásával együtt játszódik le, robbanásról beszélünk. ' Lassú égésnek az olyan folyamatokat mondjuk, melyeknél valamely test az oxigénnel lassan egyesül, egyébként azonban ugyanazok a végső termékek keletkeznek, mint a gyors, lángtöneménnyel lejátszódó égésnél. A lassú égésnél ugyanannyi hő keletkezik, mint a gyors ógésnólf ez a hőmennyiség azonban a folyamat lassúsága miatt átadódik a környezetnek ós ráér eloszlani, így a hőmérséklet nem emelkedhet a gyulladáspontra ós a tűz, 111. fény tünemény elmarad. Állandó lassú égés megy végbe az élő emberi és állati szervezetben iss a testet alkotó szerves vegyületek szakadatlanul egyesülnek a tüdőn át felvett levegő oxigénjével. Az égéstermékeket, főleg szóndioxidot /COg/ kilélegezzük. A növények légzéskor sötétben oxigént vesznek fel és CC^-t tesznek szabaddá, Az oxigén laboratóriumi előállítása legtöbbször oxigént könnyen leadó vegyület hevítésével történik, pl. mangándioxidbóls 3 Mn0

2 —V- Iffn^O^ + 0^