Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

Előállítása laboratóriumban legegyszerűbben barnakőből /Mn0

2 = mangándlexidból/ ás sósavból történik: Ma0

2 + 4 HC1 m MnCl

2 + 2 H

2

0 + Cl^ Vizbe vezetve klórvizet ad$ a klórvlz a klór vizes oldata. Fehérítésre, fertőtlenítésre, klórtartalmú vegyületek előállítására és oxidációra használják* A tiszta klór-gázt acélpalackokban cseppfolyósítva hozzák forgalomba. Sósav HCls Színtelen, szúrós szagú gáz, vizben kitűnően oldódik. Vizes oldata a kereskedelmileg ismert sósav. Töménysége maximálisan 35-36$ lehet, mett ennél több sósav gázt a viz nem képes elnyelni. A sóav egyike a legerősebb savaknak; higabb oldatokban gyakorlatilag teljesen disszoclál H* és Cl"" ionokra.. Maga a száraz HC1 gáz aránylag kevéssé reakcióképes. A legtöbb fémet H

2 fejlődése közben feloldja. Sósav képződik mindenütt, ahol klór vizzel érintkezik, a klórozással járó fehérítéséknél tehát ügyeljünk a keletkezett sósav kárositó hatására. Laboratóriumi előállítása legegyszerűbben valamelyik sójából kénsav hatására történhet? 2 Na

<

cTTli

2

S0

4 « Na

2

S0

4 + 2 HC1 Látható, hogy a reakcióban a konyhasó fématomja helyet cserélt a kénsav hidrogénatomjaival, a két vegyület egyes csoportjainak cseréjén kivül más kémiai folyamat nem játszódott le. Az ilyen tipusu reakciókat cserebomlásoknak nevezzük. A kénsav a