Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

cinkkel és sósavvals 2 HC1 + Zn * H

2 + ZnGlo cinkkel és salétromsavvalt 2 HNO^ + Zn M H

2 + Zn/NQy^ A cink helyett más fém is használható, pl. vas. Hidrogénfejlesztés vassal és sósavval levegő jelenlétébenj 6 HC1 + 2 Fe « 2 FeGlj +3 H

2 Figyeljük meg, hogy ezekben a reakciókban a fém a savból kiszorítja a hidrogént, miközben semleges fémsók keletkeznek. A savak hidrogénje tehát a nem nemes fémekkel hidrogénfejlődés és sóképzés közben 'helyettesíthető* a»7 Nem fémes elemek és vegyül

e

teik* Nemes gázok: Ebbe a csoportba a hélium /He/, neon /Ne/, argon /Ar/, kripton /Kr/, xenon /X/ ós radon /Ba/ tartozik. Nem reakcióképesek, vegyületeket nem alkotnak, vegyértékük nulla, ennek következtében nem éghetők* A héliumot meteorológiai léggömbök, a neont hirdetési fénycsövek, á kript&nt izzólámpák töltésére használják. Az argont, mely aránylag a legolcsóbb, semleges gázvédőrétegként alkalmazzak.pl* hegesztéseknél* ^ halogén elemek; A fluor /p/

f klór /Cl/, bróm /Br/ és jód /J/ tartozik a csoportba* Vegyületeiben legtöbbször egy, nagyon ritkán három, öt és hót vegyértékűek* Hidrogénnel képezett vegyületeik a legerősebb savak, fémekkel alkotott vegyületeik sók. Utóbbitól nyerték elnevezésüket! halogén görögül = sóképző.