Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

II. Szervetlen kémia

4 szervetlen ^émia tárgyas A szervetlen kémia a perifodusfes rendszerben felsorolt elemekkel ég azékkal a vegyületekkal foglalkozik, amelyek a természet élettelen világában /ásványok, ércek, vizek/ fordulnak elő* A szerves vegyületekkel összehasonlítva, sokáig azt hitték, hogy ez utóbbiak csakis élő szervezetben jöhetnek létre, ugyanakkor a szervetlenek mesterségesen, laboratóriumban Is előállíthatók* Kz a megkülönböztetés ma már teljesen helytelen, mert néhány kivételtől eltekintve jóformán valamennyi szervetlen és szerves vegyület mesterségesen is előállítható* A szervetlen kémia kimerítően tárgyalja az egyes elemek és szervetlen vegyületek kémiai tulaj donságalt, ahol indokolt, rámutat egyes kjilölileges fizikai tulajdonságokra is és ismerteti a szervetlen vegyületek reakcióinak lefolyását* Mivel a $1 szemjp©ntunkból nem valamennyi elemnek és belőlük képezett vegyületeiknek van jelentőségük, csak azok jkerülnek szemelvónyesen megtárgyalásra, amelyek a restaurálé-konzerváló tudományok vegyi jellegű mmnkái során előfordulhatnak* ^Qfiyszerek minősége^ A vegyszerek *jelenle$ nemzetközileg egyezményesen az alábbi hat legfontosabb minőségi fokozatban kerülnek forgalomba? lo Technikai* Jelölésére a vegyszer neve után tett tech* rövidités szolgál* Nyers terméket jelent, a maximálisan tartalmazható szennyezések százalékos mennyiségére vonatkozóan nincs külön előírás* A gyakorlatban technikai vegyszerektől 7o-3o$-8s tisztaságot várhatunk* 2* Tisztított /depuratum/* Egyszerű tisztítással nyert termék, amely rendszerint még sok szennyezést tártai-