Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

I. Általános kémia

molekulából 1 db H

+ ás 1 db OH* keletkezhet. Ennek következtéd bon moláris koncentrációjuk is kell, hogy egyezzék: vagy behelyettesítve az a./ egyenletbe * [H'H

2 és K

v • ÍOH"l 2 A tiszta viz hidrogénionkoncentrációját tehát megkapjuk, ha a viz ionszorzatából négyzetgyököt vonunk: * [H

+

] - * \/lo~

14 « lo~

7 Ez szavakban azt jelenti, hogy tiszta vizben a hidrogéníonok koncentrációja o,ooooool mól/liter. Ha a moláris koncentrációt gramm/liter koncentrációra kívánjuk átszámítani, a. iiólsulyok, 111* ionok esetében az lonsullyal kell szorozni. Az ionsulyt megkapjuk, ha az iont felépítő atomok atomsulyalt összegezzük. A hidrogénion súlya 1, a hidroxilion súlya 17, Így 1 liter vizben 25°-on o,coooool gr hidrogénben és o,oooool7 gr hidroxilion van. Ezek az adatok számszerűen is bizonyítják, hogy a viz disszociációja csak nagyon kis mértékű. Ha vizes oldathoz savat öntünk, a savak disszociációja következtében nagymértékben megnő a hidrogénionkoncentráció, az oldat savas lesz. Fokozatos sav hozzáadása a kezdeti se -leges viz lo^-es hidrogónionkoncentrációja lo~ , lo"-*..... stb. nagyságrendeket vesz fel. /Növekvő töménység csökkenő negatív hatványkitevőt jelent./Hogy ne kelljen a savasság jellemzésére tíznek negatív hatványkitevőit kiírni, a hidrogénionkoncéntráció logaritmusának negatív értékét fogadták el egyezményesen a savasságot jellemző számadatként. Ezt az értéket hidrogénkitevőnek nevezzük ós Pjj- val jelöljük.