Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

Bevezetés

A í er mészét tudományokat kát uagj csoport szokták osztani, nevezetesen általános és különleges termószettuáGmányok» Az első csoportba tartozik a íizika ás kémia, mti Í ckát termoszét tudomány minden m&s természet tudománynak alapját; képezi ós ennek következtében mi.iden természettudományi 4s r^szaki kérdéssel szoros összefüggésben van. A különleges természettudományokhoz tartoznak többek között a növénytan, állattan, élettan, stb. A fizika tárgykörével az előző kötetben foglalkoztunk ós megállapítottuk, hogy azokat a jelenségeket tárgyalja, mélyek a "természetben a vizsgált test anyagi változása nélkül észlelhetők* /Pl. mozgások, mágneses jelenségek, optikai túlsói o n.s ágok, s t b • / A kémia ezzel szemben a testeknek olyan sajátságaival is jelenségeivel foglalkozik, melyeknek észlelésekor s. testek anyagi minőségében is változás törtónik*/Pl. vas összeolvasztása kénnel, vagy sav semlegesítése lúggal./ A kémiai jelenségek során Keletkezett aj ternékekbon a kiinduló anyagok eredeti tulajdonságai már nem \/alálhatók meg: a vas és kén összeolvasztásából Keletkezett vasszulfidban"a vas nem mágnesezhető és a ként szóndiszílfiddal többé nem lenét kioldani* Mind a vas, mind a kén elvesztette eredeti tulajdonságait, a keletkezett űermók, a vasszulfid gyökeresen más tulaj-? oóságokkal rendelkezik. Sok esetben, különösen a modern magkómiában a jelenségeket nem lehet ilyen szabatosan elválasztani ós fizika, illetve kóiria között a határvonal elmosódik. Az alapfoka jelenségek tárgyalásakor azonban még ma 1s nagyon jó szolgálatot tesznek a fenti Klasszikus meghatározások. A kérni.áü három nagy főcsoportra szokták • •• n.'lj