Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

A műanyagok mind óriás,- nagy- /makro-/ mol3Jkulák. Ez a fogalom azt jelenti, h:>gy egy molekulán beli;l bizo-yos vegyületcsoport többszer ismétlődve foidul elő. Az ismétlődő csoportot monomernek, a makromolekulát pedig polimernek nevezzük. Azt a számot, amelj megmutatja, hogy a polimert hány db monomer ópiti fel, nevezzük polimerizációs foknak. A makromolekula alakja kótfóle lehet: fonalalaku /lineáris/ elágazás nélküli lánc, vagy sok elágazással golyószerü álak, ill. térhálós szerkezet. A műanyagok könnyűek /fs - I - 1,6/, hajlékonyak, rugalmasak, korróziót jól birják, kiváló elektromos szigetelő anyagok, jel formálhatók, sziite korlátlanul szinezhetők ós nem korhadnak. Az eddigiekből látható, hogy a műanyagok sok jó tulajdonsággal rendelkeznek, szóles körben alkalmazhatók, ezért helytelen az a felfogás, hogy a műanyagok pótszerek: azonban az ellenkező véglet sem igaz: a műanyagok nem csodaszerek. Velük szemben túlzott követelményeket állítani helytelen. Sok esetben viszont olyan speciális problémák oldhatók meg velük, amilyenre a közönséges szerkezeti anyagok nem képesek. A műanyagok felosztása igen sok szempont szerint . történhet, azonban a kiindulási anyagok szerinti beosztás kémiai alapon világos, áttekinthető képet ad, ezért általában ezt alkalmazzák: •