Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

- 13* Színtelen, viszel nem elegyedő fclyadók, igen erős méreg, bőrön keresztül is hat, belélegezve bénulást, majd halált okoz. Ha ezzel dolgozunk, mindig legyen kéznél lúgos alkohol oldat, amivel rögtön mossuk le testünket vagy ruházatunkat, ha esetleg rácseppen. Viaszok

; természetben előforduld vegyületek, melyek kémiailag nagy molekulájú észterek. A viaszok fajtái a bennük lévő észterek és alkoholok kémiai minőségétől függően nagyon sokfélék lenetnek. Ismertebb viaszok a méhviasz, japánviasz, montánviasz, karnauba-viasz. A viaszokat igen sokféle célra használják fel. így pecsétviasz, padlóviasz, padiébeeresztő, gyertyagyártás- ós cipőpasztagyártásra alkalmasak. Zsirok és olaj ok

: Növényi és állati eredetű szerves anyagok, melyek felépítésüket tekintve az észterek csoportjába tartoznak. Nagy szénatom számú egybázisú szerves savak /palnütinsav, sz-tearinsav, olaj sav/ ós a már emli tett glicerin alkohol észtereiből álló keverékek ezek az anyagok. A zsirok és a faggyú szilárdak, az olajok vagy zsirosolajok sürü folyadékok. Vízzel nem elegyednek, benne nem oldódnak, szerves oldószerek azonban jól oldják ket /pl. éter, kloroform, benzol, alkohol,stb,/. A zsirokát olvasztással,' sajtolással, préseléssel, vagy kioldással /extrahál is/ állítják elő. Táplálkozási célokon kivül iparifell asználásuk is igen jelentős, hogy csak a szappangyártás, margarin és gyertyagyártást említsük, mint legfontosabbakat. Mind a zsirok, mind az olajok észteres vegyi felépítése elbontható, vagyis savval vagy lúggal főzve előállíthatjuk belőlük a sav és glicerin alkotórészeket, lílzt e folyamatot nevezzük hidrolízisnek, nem egészen helyesen elszappanositásnak, amiről bővebben a szappanoknál lesz még szó. Az un. olajokat is az különbözteti meg a mar tárgyalt ásványi olajoktól /kenőolaj, paraffinolaj/, hogy ez atü,.bia

v nem bonthatók ezét savval, vagy lúggal főzve, azaz