Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
III. Szerves kémia
A savakat annyi bázisúnak mondjuk, ahány COOH csoportot tartalmaznak, másrészt annyi értékűnek nevezzük, ahány OH csoportot tartalmaz a vegyület összesen, COOH és OH csoport alakjában együttvéve* Pl* a borkősav a 4 értékű, kétbázisú savak közé tartozik OH OH I I HOOC - OH - CH - COOH * borkőSav % ,1. ; A genfi elnevezés alapján aszerint a szénhidrogén szerint nevezzük el a savat, amely megegyezik a sav C atom számával és utána mondjuk a sav szét. Pl.* HCOOH » metánsav, CH^-COOH « etánsav* A gyakorlatban azonban'a köznapi /triviális/ nevek használatosak: hangyasav, eoetsav, proplonsav, vajsav, valeriánsav. stb* A szerves savak karboxilgyökjében a hidrogén atom disszociál és ad vizes közegben H + iont. Ezért minden vegyületj amelyben -COOH csoport, azaz karboxll csoport található^ savnak tekinthető* A legtöbb szerves vegyületnél azonban ez a disszociáció rendkívül gyenge, sokszor másj a vegyületben még jelenlévő és esetleg alkalikusan reagáló csoportok a hatását teljesen el is nyomhatják* Ezért a legtöbb szerves sav rendkívül gyenge, a szervetlen.kémiában megismert maró savakkal össze sem hasonlítható* A gyenge sav hatásukat akkor szokták kihasználni, amikor károsodásmentesen kell lúgosán kezelt anyagokat kíméletes körülmények között semlegesíteni* A szerves savak előállitása igen sokféleképpen történhet. Oxidálhatunk szénhidrogéneket savakká /mesterséges zsir kószitóse. paraffin oxidáció/ katalizátorok jelenlétében* Elsőrendű alkoholok oxidációja ugyanolyan C atomszámu savat ad, mint az alkohol volt:
