Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
II. Szervetlen kémia
-lo4 • A réz Mg sósavban, híg kéasavban és szerves savakban /ecetsav, tejsav, borkősav/ oldhatatlan* Savanya ételeket tehát résedényekben lehet főzni anélkül, hogy a réz oldódásától és ezáltal réamérgezéstől tartani kellene* Az ilyen edények háztartási alkalmazása azonban mégis veszélyes, mert a levegő oxigénjének a hatására rézoxidok képződnek, melyek savanyu közegben már oldódnak* Béz edényekben tehát ételeket s&káig tár#lnl, vagy levegőn állni hagyni nem sza- * bad* Étkezési célokra használt rézedényeket ónnal kell bevonni* A réz vegyületeinek egyik legjellegzetesebb mikrobiológiai tulajdonsága, hogy igen erős baktérium és gombaölő /baktericid és fungicíd/ hatással rendelkeznek* A hatásmechanizmus szempontjából nem sok szerepe van az anionrésznek, fő az, hogy a vegyületben a Cu atom jelen legyen* Emiatt biológiai szempontból elvileg mindegy, hogy szerves, vagy szervetlen réssót, vagy réz komplexet használunk, pl* a korhadásmentesltéshez* A gyakorlati kivitelezéskor természetesen még számos más szempontot is figyelembe kell venni * Ezekről a kérdésekről bővebben lesz szó az alkalmazott tudományok tárgykörében, különös tekintettel a restaurálás és konzerválás során előforduló munkákra., A kétértékű réz vegyületei színesek, vizes oldatban a kupri ion élénk kék szlnü* Bózszulfát, rézgálic CuSO^s nm^HMWi i Mim in MI ni ii i-i —i 1—1—rn-n m - r inni nirr . . .... ... „ „ „ A vízmentes rózszulfát fehér por, erősen nedvszívó, ezért szárításra, ill* vizmentesitésre is használják* Kristályvizes alakjai 3 fígO-val és 5 H 2 Q-val ki'k kristályokat alkotnak* A vízmentes rézszulfát már a ned- / vesség nyomaitól is megkékül« A rézszulfát o,5-l gr-ros adagban hánytató,- gyomormérgezésekkor szokták, adni* Nagyobb mennyiségei azonban az emberi szervezetre már mérgezők^
