Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

VIII. Nyomda

aszfalttal bevont lemezre tűvel rárajzolták az ábrát, és hígított salétromsavval kimélyítették a karcolt helyeket* A 17* században a fametszet hanyatlik, a rézmetszés jelentősen fejlődik, A valódi rézmetszés ás a rézkarc, vagyis a maratott eljárás mellett kialakul a hideg tükarc - tűvel közvetlenül a lemezbe karcolják a rajzot, nem maratják - és a mezzotinto eljárás /Sí egen/, amikori s a lemezt acélszerszámmal szemcséssé tetr ték, következőleg nem vonalat, hanem foltokat, szép tónust kaptak, A 18, században a fametszet uj technikát kap /T.Bewick/; az eddigi hosszirányban vágott dúcok helyett keresztirányban vágott puszpáng dúcokat használtak, s tollkés helyett kis védőt* Többfélé modor alakul ki: a régebbi fakszimile© modor - a ducrajz minden vonalat követ - szinező, vagy tónusos modor - a rajzot pontokra bontja - és a kettő keveréke - fakszimilés és tónusos is* A rézmetszés szintén tovább fejlődik, A kialakulás hatásáról elnevezett krétarajzos modor /Francois/, amelyiknél a réas-» lap viaszbeyonatát kis buzogánnyal ütögették, a maratás mélységétől függően* Ugyancsak a pontozd eljárás /Fr.Bartolozzi/, amelyik- , nél a lemezt többhegyü tűvel és élesfogu acélkerékkel dolgozzák meg. Hasonlóan uj eljárás az aquatinta /Le Prince/í a rézlemezt finom aszfaltporral hitették meg, gyengén melegítve rétapasztották, salétromsavval leöntötték, ami a porszemek közt kimarta a lemezt, következőleg finom hálózatú tónust adott, egyes részeit viasszal fedték, másikát a rajz szerint maratták /Goya kombinálta rézkarccal/, 2/ Gyorssajtő korszak * A 19. században indul útjára a korszerű nyomdaipar, a mesterség gépesítésével. Az uj nyomtató technikát a gyorsaság jellemzi: a sokszorosítás mennyiségi növelése - gyorssajtó, szedőgép - emellett azonban ^minőségi yáltozás is van: uj nyomtatási eljárások, amelyeknek sorát,,még a 18» század végén, a litográfia- vagyis a kőnyomtatás nyitja meg. Az uj eszközök, gépek következményeként átszerveződik a munkafolyamat. Lényegében nem változik, a mozgatható betűkkel való sokszorosítás elve megmaradt, de uj megoldása ledönti a Gutenbergféle technikai kereteket. A következőkben h?'rom munkafázissal foglalkozunk: a betű-