Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)
VI. Tinta, festék
2/ Tuskészités A tus lényegében ragasztós vízben lebegő korom, A kinai tus előállításának titkát még e században sem ismerték pontosan* Sokféle fajtájából következik, hogy ők sem készítették azonos alkotórészekből. Egyes helyeken gyantás fából, másutt a szezámnövény olajából, vagy a kinai olajretek mag kormából készítették, esetleg szenesített sárgabarack magból. A kormot mózgával vagy szarvasaganes-enyvvel Összekeverték, kevés pézsmát tettek még hozzá - általában 2:1 arányban - tésztává gyúrták, kis táblácskákat formálva belőle - illetve olyan formába nyomva - árnyékban kiszárították, ezután fémbélyegzővel belenyomták a készítő jelet, amelyet arany, ezüst festékkel vontak be. A tust a kínaiak, s még a rómaiak is - Plinius ugy értesít, hogy a tinta koromból és mézgából készül - Íráshoz használták, később - napjainkban is - rajzoláshoz, festéshez* Az európai gyakorlat - a kinait, próbálva utánozni - általában a következőképp késziti a tust. Petróleummal vagy terpentinolajjal égetett, lámpa kormát világos mézgaoldattal keverik és tűzön beszárítják. Eaután kevés pézsmával és erős borszesszel felhígítják, ismét beszárítják, vasformába préselve levegőn kiszárítják. Vízzel oldva használják. §/ Tintakészités Bégente házilag készítették, csak a 19* században kezdték meg gyári előállítását, igy nálunk az emiitett Schuller, illetve ma Irószergyár. A házi előállítás következtében sokféle recept alakult ki. A történeti receptek jelentős alnrnnyaga a gubacs.A gubacs sajátos növényi termék. Kétfajta légy szúrásából származik. Az egyik a tölgyfalevél furó - mint neve is mutatja: a tölgyfa levelét szúrja meg fullánk jávai, gogy petéit letegye - a másik a gubacsfuró - amelyik a tölgy virágába, vagy a még éretlen gyümölcsbe /makk/ tesz le a petéit. A tápnedv megakasztása következtében képződik a-levélen, virágon vagy makkon a daganat, vagyis a gubacs. A magyar nyelv a kétféle gubacsot nem különbözteti meg, a német igen. A levélen képződöttet Gallapfel-nek nevezi - innen a gallustinta elnevezés - a másikat Khoppernek. Mivel e két
