Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

III. Pergamen

irodalmi tartalmú, pergamen szerűen kiképzett bőrtekercs. Babi­lóniában az agyagtáblák mellett i* e. 9. századtól fordul elő. "8 két helyről ismerik meg a föníciaiak, s továbbítják az ión törzsekhez, s ezek pedig a többi görögökhek és Itália népeinek adják át. Ezt az iróanyagot azután Kisázsia egyik városában, Per­gamenben /ma Bergama/, II* Eumenes király idejében /i. e> 197­158./ uj eljárással készítették ki, ezért kapta az Íróanyag a pergamen nevet. B változás oka feltehetően a következő volt. A perga­moni uralkodók, az Attalidák által létesített könyvtár az alexandriai könyvtárral versenyezve fejlesztette tovább állományát. A pap*iruszkészitést monopolizáló egyiptomiak, hogy jogtalan előnyt szerezzenek, beszüntették a papirusz kivitelét. Ez kény szeri tette a pergamoniakat az állatbőr uj kikészítésére és jól jártak. A papirusznál jobb író­anyagot kaptak: két oldalt megirhatót, rugalmasát, köny­nyen kezelhetőt. Sz az uj eljárással készült állatbőr, a pergamen, ál­talánosan elterjedt. A görögök, illetve a rómaiak tovább töké­letesitik az eljárást és közvetítik "Európa uj népeihez. Az i. sz. 4-6. században lesz {általános Íróanyag, a 11. században . azonban uj versenytársa támad, a papír, amelyik a 13-14. szá­zadban átveszi szerepét, és a pergamen már csak kivételesen használt íróanyag lesz. Rendszeresen felhasználják továbbra is az irótáblákhoz, a könyvkötéshez és a dobkészitéshez. Az oklevelekhez felhasznált pergament a latin írásbe­liség általában membrana-nak nevezte, ezért a magyar oklevéltan i8 a hártya megjelölést használja. A pergamen anyaga a kecske-, birka- és borjubőr volt, de időben és térben váltakozóan, a körülményeknek megfelelően használják. Kzért téves a nemesi oklevél magyar kutyabőr elne­vezése. Európában, délen általában kecske- és birkabőrből, é­szakon pedig borjubőrből készítették a pergament - ami vasta­gabb de eljárásaik különböztek. Délen a bőrnek csak egyik, a belső oldalát, vagyis a husoldalt dolgozták ki megirhatóra, északon mindkettőt. A kó­dexeknél, ahol a kétoldali megírás, a helykihasználás miatt, korán kialakultf természetesen délen is kétoldalasán készítet­ték ki a bőrt, de azért valami különbség mégis érzékelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom