Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

I. Bevezetés - II. Papirusz

Az emberiség fejlődéstörténete gondolatának és beszédének megörökítésére alkotott jellel kezdődik meg. E jel egym^smellettisége teremtette meg az irást. Az íráshoz azonban, az írásjelen kiyül, két dolog szükséges: amire és amivel irnak az íróanyag és az Íróeszköz. 15 kettőnek és magának az írásnak /írásjelnek/ egymásra utaltsága közös változásukat eredményezi. A képírásnak a betűírásig, majd az utóbbi sora* és betüvezetésének napjainkig tartó fejlődése e kettőt is megváltoztatta és megváltozts'tja, de a kettő közül a megíró anyag változása a dön+őbb, E fejlődés során az emberiség sok mindent felhasznált a? ir^shoz, amíg eljutott a papírig. Kő, cserép, csont, fém, viasz, bőr, növény, szövet örökítette meg az irást, különféle eszközök segítségével, l^zek közül csak a mai levéltári és könyvtári anyagok alkotó elemeivel foglalkozunk, szereplésük fontosargóból következő részletességgel, igy a papirusszal, a pergamennel , a papírral, a tintával, a festékkel, az íróeszközökkel, a pecséttel és a nyomdával. Mindegyiknél áttekintjük az általános f e ,tl 6 dós tört éne tűket, megvizsgáljuk az anyagot, az előállítás technológiáját, a készítéshez felhasznált eszközeivel együtt. Az előző félévben az irat és a könyv létrejöttének, illotví? létezésének társadalmi vonatkozásaival ismerkedtünk meg, mos^ pedig műszaki, pontosabban müszaktörténeti vonatkozásaival. IT. PAPIKUSZ Röviden foglalkozunk vele, mert mai gyűjteményeinkben kivételesén fordul elő. Az egyiptomi írásbeliség jellemző anyaga. ^gyi-K legkorábbi fennmaradt emléke i. e. 2200-ban kelt és a British Fuseumban van. "Egyiptomból terjedt el a Közelkeletre és nyugatra, főleg a Földközi tenger mellékére. A 4. századtól kezdve irodalmi célú felhasználását /kódex/ felváltja a pergamen,