Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

bevételt jól biró lapokhoz, így térkép, bankjegy, fontos okmá­nyok papírjának gyártásához, és f acellulózhoz keverve kiváló minőségű papirok, kartonok /rajzpapir/ készítéséhez használják. b/ Hulladékpapir Egyik csoportja a papírgyári selejt, a másik a feldol­gozó üzemek, nyomdák selejtje, valamint a kiselejtezett iratok, könyvek és a lakosságtól begyűjtött hulladékpapir. Hasznos fel­használása érdekében a gyártási célok szerint 25 csoportban osz­tályozzák, amelyeknél az egyes hulladékfajtáktól függően az ide­gen anyag és szennyeződés a 0,25 - 5 %-ot nem haladhatja meg. A hulladékpapir beőrlésekor a rostok ismét rövidülnek, igy né­mileg csökkent értékű alapanyag lesz belőle. c/ A fa A papíriparban kétszikű fákat használnak fel, amelyek lehetnek tűlevelűek és lombos fák. A tűlevelű fák /fenyők/ általában 58 % cellulózt tar­talmaznak, rostjaik általában 2,6 - 4,4 mm hossznak, 0,025 ­0,075 min szélesek. Á papírgyártásban a következők használatosak : luc­fenyő /Picea excelsa/ és jegenyefenyő /Abies pectinata/ a szulfitcellulóz gyártáshoz, erdei vagy borovifenyő /Pinus silves.tris/ és feketefenyő /Pinus nigra/ a nátroncellulóz gyártáshoz. A vörösfenyőt /Larix europaea/ nyersanyaggyár­táshoz nem használják, de savállása miatt nagy mennyiség­ben alkalmazzák tárolók készítéséhez. A lombos fák általában 49 - 53 % cellulózt tartalmaz­nak, rostjaik általában 0,70 - 1,72 mm hosszúak, 0,015 - 0,055 mm szélesek. A kisebb rosthossz és a celltartalom miatt a tűle­velűek mögött maradnak. A következők használatosak : kanadai nyár /Populus ca­nadensis/, a rezgőnyár /Populus tremula/, a nyirfa /Betula alba/, a fehérfüz /Salix álba/, a bükkfa /Fagus silvatica/. d/ Füféleségek Az évelő és egynyári növények közül a következőket al­kalmazzák :

Next

/
Oldalképek
Tartalom