Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

4/ papirmalom-hollandi időszak S másfél század alatt a társadalom papirszükséglete az ügyvitel kiszélesedése, a kulturális fejlődés - a könyv mellé felsorakozik az újság /17. század/, majd a folyóirat /18. század/ - a természettudományok - főleg a fizika illetve mechanika /17. század/, majd a kémia /18. század/ - kialakulása, a rokonipar változásai - jelentős az acéltoll /1780/ és a litográfia /1797/ feltalálása - következtében mennyiségileg is, minőségileg is jelentősen megnövekedett, A papiripar követte az 1gények változását: részint ujabb papirmalmok létesítésével, részint az ipar fejlődésével. Papirkészités 1670 - 1799. A rongy nyersanyag a 18. században már nem fedezte teljes mértékben a szükségletet, megkezdődik az uj nyersanyag kutatása. Különféle rostnövényekkel kísérleteznek, de a század végéig nem jutnak eredményre. Jelentős volt Sohaeffer 1765-71 között folytatott kutatása - 6 kötetecskét adott ki próbamintákkal -, mert egyebek között fahulladékkal is kísérletezett. Megemlítendő a magyar Fridvaldszky János, aki gyékény, len és kender közvetlen felhasználását javasolta, és próbamintákat is készített. A korábban alkalmazott segédanyagokon kívül a fehérítéshez megkezdik a klór alkalmazását /1792/. A nyersanyag előkészités eszközeit tovább fejlesztik, a rongyvágógép e korszakban lesz általános /Magyarországon 1750 körül/. •Rostositás r 1/ a vegyi kezelésnél a mésztejes kezelést egyre inkább a rothasztás váltja fel, s az anyagszekrény, kőfénekkel alkalmazzák /18. század/, 2/ mechanikus kezelés : a zuzó továbbfejlesztésén kivül uj.gépet alkotnak meg, ma is használják: a feltalálási helyéről elnevezett hollandit A6? /. Alkalmazása uj rostositási elv bevezetését jelenti: az őrlé^* általánosan csak a 18. században terjed el /Magyarországon 1750-60 körül/. A hollandi egy ovális alakú kád, amelyet egy