Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)
IV. Papir
pirt készítettek. Készáru : irópapiron kivül csomagolót /1035/ is készítettek. A szabványosított papimagyság 3,8 x 4,6 cm /madár papir/ -•75,3.x 109,7 cm /teljes Tumar papir/ között több méretben változott. Kereskedelmi mérték : ivragasztással tekercs volt, vagy pedig ivenként: 25 iv /farha/ ~ 1 konc /daest/, 5 konc /125 iv/ == 1 rizsma /rizma/. 3/ Európai papirmaiorar-zuzómü időszak Az arabok a papir ismeretét Európában is elterjesztett ték. Az ibériai félszigeti mór uralkodók papirkészitő műhelyeket létesítettek. Az elsőt Valencia mellett Xativában 1100-40 körül* Másutt a kereskedelem utján terjedt, Görögországba Damaszkusz környékéről /1050/, Franciaországba spanyol területről /1100/, Itáliába Egyiptombóli Szicílián keresztül /1101/ szállították a papirt, s 1109 körül már a Levantaban használták. Az itáliaíaigényeket a behozatal a 1% század elején már nehezen tudta kielégíteni, és 1276-ban Fabriano-ban megkezdte működését az első itáliai papirkészitő műhely. A papir elterjedését elősegítette a papirusz növény kipusztulása és a pergamen drágasága. Miután a kezdeti bizalmatlanság megszűnt, fokozatosan kiszorította a pergament. Elterjedésére vonatkozó adatok : 860. spanyolok, 1050. görögök, 1100. franciák, 1101. szicíliaiak, 1109. olaszok, 1200. svájciak, 1280. osztrákok, 1300. angolok, 1302. németek, 1308. hollandok, 1310o magyarok , csehek, 1320. lengyelek, 1332. svédek, 1340. oroszok, 1364o norvégok, 1367c dánok. : A papírkészítés ismerete lassabban terjedt. Az első papirmalmok működésének kezdési időpontját számítva a következő időrendben: 1100-40. spanjolojc Aativa/, 1276. olaszok /Fabriano/, 1338. franciák /Troyes/, 1390. németek AJürnberg/, 1411. svájciak /Marly/, 1469. osztrákok /St.Pölten/, 1491. lengyelek /Krakkó/, 1494. angolok /Stevenage/, 1499. csehek /Königsaal/, 1330* magyarok /Lőcse/, 1573. svédek /Klippan/, 1576. oroszok /Moszkva/, dánok,1586. hollandok /Dordrecht/, 1697. észtek /Reval/, I698. norvégok /Oslo/. Az Újvilágban a mexikóiaknál 1575 & /Culhuacan/, az amerikaiaknál 1690. /Philadelphia/, a kanadaiaknál 1803. /St.
