Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)
IX. Elektrodinamika
555/1950. is aegszüni*. Az il ? en kieg.eulitfdés általábaa igen rövid ide% tart. pillaaatszerüen lejátszódik és állandó áramlásról félhetünk. Gyakorlati szempontból azonban álland ó munkavégzésre pl, világításra, fűtésre, csak az állandó áramlások használhatók. Ennek a •altételnek a teljesítéséhez gondoskodnunk kell a testeknek állandó Potenciálkülönbségen való tartásáról. Ha tehát az előbbi példában f két testet galvántelep kát sarkára kötjük, ugy a telepből a töltsek pótlódni tudnak, a testek feszültségkülönbsége és ezzel együtt ^ összekötő drótban az áramlás is állandó marad, mindaddig, mig a felepek ki nem merülnek, Ebben az esetben a drótba más használati tárgyat, pl, villanyizzót vagy fűtőtestet is iktathatunk, mely az *íamló töltések energiájával működtethető. Áramlás közben a potenciálkülönbség fenntartása céljából állandóan munkát kell végeznünk,. Ö U a munkát a villamos erőmüveknél a turbinák forgása, elemeknél ®s telepeknél az elektrokémiai átalakulás szolgáltatja, A számításokhoz és méretezésekhez természetesen rendkívül fontos tudni, hogy egy áram alatt álló vezetékdarabban, vagy elektromos fogyasztási eszközben mekkora az áramlás erőssége. Ezért ennek nagyságát, ill s egységét nemzetközileg rögziteni kellett. Egyezményesen ^zt mondjuk, hegy egységnyi az áramlás, ha a vezeték keresztmetszetén egy másodperc alatt egységnyi töltésmennyiség halad keresztül. Ezt az áramlás erősséget, röviden áramerősséget 1 Ampernek ne— v ezték el. Vagyis egy amperes áramerősségről akkor beszélnek, ha a v ezetŐ keresztmetszetén egy másodperc alatt 1 Coulombnyi tölte s^nnyiség halad keresztül. Te tsz és szerinti áramlás esetén az árame rősség vagy áramintenzitás nagyságát megkapjuk, ha az átáramlott toltasmennyiséget osztjuk az áramlás időjével. Képletben: 1 ü Q/t, ahol i =5 áramerősség amperekben $ - töltésmennyiség Coulombokban » = idő másodpercekben.
