Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

VII. Fizikai fénytan

mértékű törést aiuta„oak a narancs, a sárga, zöld, kék és végül az ibolyaszínű sugarak, /19« ábra./ A szinszórás következtében a hasáb után felállított ernyőn a szivárvány szineiben tündöklő szines szalag, szinkép - spektrum mutatkozik, Hogy a fehér fény valóban a szivárvány színéiből van összetéve, azt többféle ellenkisérlettel is bizonyíthatjuk. Egyrészt a hatféle szint gyűjtőlencsével újra egyesithetj ük, az egyesifcés után az ernyőn az eredeti fehér szin jelenik meg

a Másrészt a hat szint korongra egymás mellé felfestve és a korongot gyors forgásba hozva a szinek keveredésének eredményeként fehér szint látunk, A szinszórás révén keletkezett alap szinek egyn emüek, mert ha ujabb prizmán boosájtjuk át okot, tovíbb már nem bonthatók, csak törést szenvednek* színük azonban változatlan marad,. Ha a színképből egy szint kiveszünk, a megmaradt ötöt pedig egyesitjük, a hiányzó ezinnék a pótszinét kapjuk, Ha pl. a vöröset vesszük ki, a megmaradt szinek egyesitése zöldet eredmény ez,. A hat alapszin pót3zine a következő: vörös - zöld narancs - kék sárga ibolya zöld — vörös kék - narancs ibolya ~ sárga \ tel

jes s:\-'j\kéj)* á

1 évedé 8 lenne azt hinni, hogy a színképnek a vörös előtti ós Ibolyáhtülj részében nincsen folytatás. Ezeket a. rész eket szemünk már nem érzékeli és csak műszerekkel mutat" hatók ki, a vörösön inneni hatxst érzékeny hőmérőkkel, az ibolyán túlit pedig vegyi háfetsa rá von mutatna tjük ki, uinél inkább haladunk ugyanis a színképen a vörös felé.

} ill, a vörösön inneni tartományba, annál melo-obbek ezek a sugárzások, A vörösön inneni u.£' infra sugarak tehát főleg sok hcenergiávol rendelkező hősugarak. Az ibolyán tuli 6 ctg arai Vegyi és élettuni hauá sukkal tűnnek ki.