Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)
V. Légnemű testek - VI. Fénytan
képezést vagy reprodukálhatóságot rontják megszüntethetünk, ha megfelelő fénytörő közegeket, pl. üveglapokat, lencséket alkalmazunk. génytörő eszközök^ Lemezek, hasábok, lencsék, minden Átlátszó lemez két párhuzamos siklappal határolt fénytörő közegnek tekinthető. /Pl, a mikroszkóp fedőlemezei,/ A lemezen áthaladó fény a kétszeri törés miatt önmagával párhuzamos eltolódást szenved, /12, ábra. / Az eltolódás mértéke /d/ függ a beesési szö.í nagyságától, a lemez, törésmutatójától és a lemez vastagságától, A fénytani hasábok szög alatt hajló síklapokkal határolt fény" törő közegek, melyeknél a törőold ;,lak által alkotott szöget törőszögnek nevezzük, A fénytani hasábokra ugyanazok a visszaverődési és töri'.', törvények érvényesek, mint az eddit tanult fénytani eszközökre, k sugarak eltérésének kiszámításához, illetve szerkesztéséhez azonban már bonyolultabb geometriai megfontolások szükségesek* A f ény börő eszközök harmadik csoportja, a lencsék, külön fejezetet érdemein k, mert az optikai műszereinkben leggyakrabban szereplő alkatrészek közé tartoznak. Lencsék, A lencsék általában gömbsüveggel vagy gömbsüveggel és sikleppal határolt -és rendszerire üvegből készült fénytörő testek, melyeknél a görbületi o^ és középpontokon átmenő egyenest optikai vagy főtengelynek nevezzük, AZ optikai főtengely mentén haladó fénysugár a merőleges beesés miatt törés nélkül megy át a lencsén, /13, ábra./ Domború vagy gyűjtőlencséknél a domboruság az uralkodó és emiatt középütt a legvastagabbak. Képek előállítására leggyakrabban a kettősen domború, filmek átvilágítására a sik-domboru, szeművé*geknél pedig néha a homorúan domború alakot /l'+, ábra A, B, G./ szokták használni, Ezek a Ionosék az optikai tengellyel párhuzamosan beeső sugarakat a törés ut in egy pontban egyesi tik, tehát gyűjtőlencsék. Ha a lencsét a másik oldalra fordítjuk, a gy ujti távolsá-