Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

magában, tartani,, AZ uj R.rí. tehát: ' • ' m *fc.8Q _ n p R N = 20 6 Pl.: Egy szoba méretei 4,9 x 5#3 x 3,1 méter. Mennyi vizgőz van benne, ha a R.IÍ. ~ SS $ Ss a hőfoka 25°C ? Táblázatunk szerint 25 -oh maximillaan 23 gr/m3 vizgőz lehet a levegőben. A megadott R.ri. miatt csak 23^0,66 = 15

#

4 gr/m3-t tartalmaz, A helyiség köbtartalma: 4,9 x 5,3 x 3,1 = 80 m3 A helyiségben tehát összesen 15,4, 80 gr. azaz 1232 gr, kereken 1.23 kg vízgőz van. Pl.: Mennyi vizgőz fog lecsapódni az előbbi példában a helyiségben álló tárgyakra és falakra, ha a levegő 4°-ra hül le: Táblázatunk szerint 4 ~on csak 6,32 gr/m3 vizgőz maradhat a levegőben. 3z 80 m3-nél 80. 6,32 = 500 gr Az előbbi példa szerint 25°-on a helyiség levegője 1230 gr vizgőz t tartalmazott, a különbség tehát lecsapódik: 1230-500 s 730 gr, 2z majdnem 3/4 kg 'viz, ami figyelemreméltó mennyiség, ha elgondoljuk, hogy érzékeny műszerekre, műkincsekre, vagy iratany^ ra csapódik le. Ezért főleg télen ésszerűen szellőztessünk, lehetőleg kerüljük a hirtelen hőfokingadozásokat.