Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

:

a

7 ír maxi.máj is nedvesség Azt a vizgő zme nnyiség et adj a, > melyet ,;

a levegő a kérdéses hőmérsékleten maximálisan magában tud tartani. Meghatározása ugyanúgy történik, mint az abszolút kedvességé. csak;előtt.e a levegőt vizgőzzel telitik. Mivel ez a mennyiség minden hőmérsé kleteiv,egy adott szám, melyet pontos mé- * késekkel már többször meghatároztak-, U értékeit a fizikai zsebkönyvek táblázatosan tartalmazzák* A számunkra legfontosabb értékeket áz'alábbiakban köaöljük:. 54 Hőfok: ,gr/m3 Hőfok • gr/m3 Hőfok gr/m3 0° V 11° 9,97 18,25 1° . * 5,16 12° 3 0,61 22° 19,32 2° 5,.52 13° 11.28 23° 20,4-6 3° 5,92- ' 11,99 24° 21,67 4° 6,32 15° 12,75 • ••25° 22,93 5° 6,7516° 13,56 26° 24,25 6° .' £ 7,22 1714,40 27° 25,63 7° 7,71 18° 15,29 28° 27,08 8

Ö 8,22 19° 16,23 29° 28,01 9° - 8.77 ' 20° ' ,. 17,25 '-30

0 ; *5 30,21 10° 9,36 • 3,/ A- relativ lé gnedvesj ïég. Gyakorlati esetben nions szükgünk sem az abszolút , sem a ma^á raális légnedvesség ismeretére, ^--m kizárólag e kettőnek a hányadosára, a relativ légnedvességre: K tört értékét 100-al szorozzák, igy azonnal százalékban kap^

u

k a relátiv légnedvességet. Szavakbaji; a relativ légnedvesség azt itatja, hogy a levegőben jelenleg meglévő vízgőz hányadrésze a ^enlegi hőmérsékleten maximálisé:! a levegőben létezhető vizgőz-