Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

fázzuk, vagy egy jégdarabkát beledobunk,hl-rtelén egész tömegében befagy és hő mér aá klet? é 0°-ra emelkedik, A jelenséget fculnüjb esnek üevezik, * • • , Párolgás, forrás, lecsapódás, elsősorban folyadékoknál ta-. pasztaiható jelenség, hogy.a folyadék felszínéről egyes részecs-, kék az össze tartóe-rőket legyőzve kiválnak és átmennek légnemű állapotba, Ez" a halmaz állapotvél t ozás a. párolgás tüneménye, ^ely a folyadék" felszínén állandóan tárt. Á párolgás sebessége számos tényezőtől függ-: '• • : 1

#

/ Az'anyag minőségétől,, 2gyes adagok igen gyorsan párologjak , ilyenek az éter, benzin, alkohol és általában az illó olajok. Kevésbé párolog a viz, higany és alig észrevehető mértékben pl

á

, a tömény kéns av. \ --2./ A szabad felszin nagyságától. Nagyobb fe'lszinen • több ré- '* szecske érintkezik a levegővel....megfeleiő porlasztók segitségével oly nagy felszin^ ál litha tó"elő.^ hogy még a nehezen párolgó folyamé kok is- /gy oifsan .elpárolog ta.tha tok. " 3»/ A hőmérséklettől?. Hutáéi nagyobb a hőmérséklet, annál gyorsabb a párolgás. Ezért szokták a szárítószekrényekben a szári- tást hőközléssel, azaz fűtéssel végezni. 4./ A külső nyomás nagyságától, minél.nagyobb a felszínre ható nyomás, annál nehezebben tudnak a folyadékrészecskék elszakadni és a levegőbe gőz alakjában kilépni. Ezért célszerű szárításkor levegőáramot alkalmazni /szellőztetést, légcirkulációt/, mert Így a már elpárolgott részecskék el távoli thatók a felszin közeié- ' bol, csökkentik az ott uralkodó nyomást és utat engednek ujabb részecskék kilépésének. Leggyorsabb a száradás légüres térben /vacuumszárítás/. A forrás: A párolgásnak általánosabb esete, amikor melegítés közben a halmazáll-potv Itozás nem csak a folyadék saabad felszi^-n történik, hanem a folyadék belsejében is megindul. Ilyenkor a folyadék belsejéből a gőz felszálló buborékok alakjában távozik és