Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

viznek pl, 0°-ról 15°~ra való hevítéséhez annyi időre, illetve hő­mennyiségre van szükségünk, mint a másik kilónak, ha tehát a két egyenlő hőmérsékletű vízmennyiséget összeöntjük, az igy nyert kát kiló tömeg kétszer annyi hőt tartalmaz, Eszerint ugyanazon hőfok­emelkedés mellett a testben felhalmozott hő laennyisége arányos a test tömegével a Viszont ha ugyanabban a víztömegben 2-3~4-szer akkora hő­fokemelkedést akarunk elérni, 2-3-4-szer annyi ideig tartó mele­gítésre, illetve hőmennyiségre van szükségünk, vagyis változatlan tömeg esetében a test hőmennyisége a hőfokváltozással, arányos. '. . Végeredményben a testnek, átadott hő mennyisége a tömeggel /m/ és a hőfokemelkedéssel / ¿£1 t/ arányos. Ügyeljünk arra, hogy­.a t mellett álló delta jel nem szorz^, csupán azt jelenti, hogy itt hőmérséklet differenciáról van szó, « ' . Képletileg tehát a testben felhalmozott Q hőmennyiség : Q = c. m, A t ahol c a test anyagi minőségétől függő állandó szorzó, .az ü.n a --. fajhő, melynek értéke a hőegység választásától függ. A hőegység Választásánál nemzetközileg megegyeztek, hogy önkényesen azt a hő­mennyiséget tekintik egységül, moly 1 gr viznek a hőfokát l°C-al képes emelni. Ezt a hőmennyiséget grammkalóriának va$y kis kaló­riának nevezték és cal-al jelölték. Ennek ezerszerese' a kilogramm­kalória, vagy nagy kalória, jele Kai, A hőmennyiség definiálása után a c szorzó, vagyis a fajhő s rtéke is értelmezést nyer. A fenti képlet szerint a fajhő szám­értékre nézve azzal a hőmennyiséggel egyenlő, mely a kérdéses test 1 gr-nyi tömegét l°C--al képes emelni, Viznek a fajhője 1, mivel a' v izet választották alapul a. hőmennyiség áefiniálásához. Más anya-' £ok fajhője általában kisebb Ívnál és jellemző az illető anyagra, •^gy pl. jégnek a fajhője már csak O f 5, mert ennyi grGal elegendő 1 gr jég hőfokának l°-ul való emeléséhez., Higany fajhője 0.033, * bidrogén az egyetlen ismert anyag, melynek fajhője nagyobb a viz­a-l: gázalalcban 3A 9 cseppfolyósán 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom