Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)
III. Fizika, A fizika feledata, felosztása
b./ Hőáramláskor az egyes felmelegített részecskék haladó mozgás közben magukkal viszik a felvett hőenergiát ás a mellettük levő rétegeket egyáltalán nem. vagy csak kevéssé meleg itik, ill. hűtik. A vezetéssel szembeni alapvető különbség ennél a folyamatnál az, hogy a hőenergiával rendelkező részecskék elmozd ulnak. Jól demonstrálható fürészporral kevert vizzel, A viznek alulról történő melegítése közben, a fürészporszemcsék jól láthatóan jelzik a felmelegített vizrészecskék felfelé történő áramlását. Az áramlás tüneményét használják ki pl. a viz és légfűtésnél, valamint a laboratóriumi szárítószekrényeknél, c # / Sugárzásnak nevezzük a terjedésnek azt a módját, amelynél a hő a közbeeső közeg felmelegítése nélkül £ut el az egyik testről a másikra. így jutnak el pl. a nap hősugarai földünkre a hideg világűrön keresztül, A legtöbb esetben azonban a sugárzás a vezetéssel és áramlással együtt lép fel. Jó példa a sugárzásos hőterjedésre az infralámpákkal történő infraszáritás. AZ infralámpák olyan különleges izzólámpák, melyek aránylag csekély fény-, de jelentős mennyiségű hő, u.n. infrasugarakat bocsátanak ki. AZ infrasugarak a közbeeső közeg, pl. levegő felmelegítése nélkül jutnak a szárítandó testre és annak felületét hirtelen erősen felmelegítik. Az infra száritásnak előnye, hogy gyors, hátránya azonban, *hogy nivel hirtelen és csak a felületen szárit, az anyag belseje nedves marad, A felületi száradás miatt keletkező kéreg ugyanis a hősugarak útját elzárja a még nedves belső részek elől. Infrasugárzást a rtstaurálé la por a tóriumokban is gyakran alkal aiaznak, a fent e»lifc#fc-fc kéveg képző tulajdonságáról azonban ne feledkezzünk csak akkor használjuk, ha az valóban indokolt. A testek a különböző hősugarakkal szemben különböző módon viselkednek. Egy részüket legtöbbször elnyelik vagy áteresztik, egy részüket pedig visszaverik, xz elnyelt ás ráeső sugárzás hányadosa az ufci. elnyelőképesség vagy aőabszorpciő számszerint is meghatározható és a testek fontos jellemzőjét adja. A koromra nézve pl. az abszorpció közel egy, mert a ráeső hősugárzást majdnem teljesen el-