Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

III. Fizika, A fizika feledata, felosztása

Általános fizika MG chsnika Fi zlka í 1 I Kinematika Dinamika Hullámmozgása-k bana , j r 1 Í— —r " s I | ! Hang- Fény- Hőtan uá noses^ ElektromosSzi- Csepp- Lég- tan tan ség ság lárd folyós nemű testek dinamikája Ennek a jegyzetnek a keretein belül természetesen nem foglalkozhatunk valamennyi fizikai fejezettel, de nem is lenne célszerű, További tanulmányainkhoz szemelvény szerűen csak azokat a részeket fogjuk kiragadni, melyek ismerete a la borát óri umj munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlenek. így többek között f ogl al íroznu k kell a szilárd, cseppfolyós és légnemű testek dinamikájával, továbbá hőtannal, fénytannak és elektromossággal. Mivel a dinamikai részek csak nagyon futólag kerülnek megbeszélésre, ezeket az egyes fizikai fejezetekbe beépitettűk

4 Hőtan. Hőérzet és hőállapqt,. Hőnek nevezzük azt az okot, amely bennünk a hőérzetet kelti, A hőérzet a bőr felszíne alatt az egész testet beaálózó idegszálak közvetítésével jut tudomásunkra, tehát alapjáoan véve élettani jelenség* Hőérzeteink alapján a testek hőállapotában különbségeket veszünk észre és ennek durva fokozatait hideg, langyos, meleg., forró, stb. kifejezésekkel jelöljük. Ezek a meghatározások azonban csak viszonylagosak, mert a hőérzet pl. az előzményektől is függ. így pl, ugyanazt a langyos vizet a jeges vizből kivett kezünk melegnek, a forró vizből kivett kezünk hidegnek érzi. A hőállapot különböző fokozatait hőmérsékletnek nevezzük és a latin temperatura kezdőbetűjével t-vel jelüljük. Két test hőfoka akkor mondjuk egyenlőnek, ha egymással érintkezésbe hozva b#állaí|