Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

III. Fizika, A fizika feledata, felosztása

Ífci#»*l*l Labornapló, vagy laborjegyzőkönyv céljaira lehetőleg vastagabb keményfedelű füzetet használjunk, mely muilka közben ne a munkaasztalon feküdjön. Számolni kell ugyanis azzal, hogy pl. oldatok hevités közben kifutnak, vagy törés, felboritás következtében vegyszerek ki Ömlenek. Egyetlen ilyen nem szándékos hiba is bőven elegendő, hogy az asztalon heverő labomapiónkat tökéletesen eláztassa és olvashatatlanná tegye. A jegyzőkönyvbe történő bejegyzések tintával történjenek, hogy utólag ne lehessen az eredményeken szépiteni. Ugyancsak Írjunk be minden me 1 lékszámit ás t, még az egyszerű algebrai müveleteket is. Későbbi visszakeresésnél sokkal könnyebb a hibát megtalálni, ha a részletszámitások is rendelkezésre állnak, Ha valamit tévesen jegyeztünk be, hozzuk át, de ugy, hogy olvasható maradjon. Ne radírozzunk, az önbecsapásnak serami értelme nincsen. Laboratóriumi jegyzőkönyvünk olyan legyen, hogy abból még évek múlva is bármilyon munkát bárki meg tudjon ismételni* III, - • fflzika* A f i 7, i ka f el ad a ta x_J^9^tifeásj^ AZ emberiség már az ősidőktől fogva nem elégedett meg pusztán a természeti tárgyak szemlélésével, hanem igyekezett az azokon végbemenő változásokat is megf igyelni és megér teái. Ezek az ismeretek csak akkor váltak tudománnyá, midőn azokat az emberi ész rendszerbe foglalta. A természettudomány a természeti tárgyakat, s a rajtuk vég bemenő tüneményeket rendszeresen ismer teti, igyekszik aegállapi-