Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)
II. A legegyszerűbb laboratóriumi műveletek és alapszabályok
bály, hogy üvegeket csak 4/5 részig szabad megtölteni, Ilyen vegyszerek áttöltése vagy használata előtt mindennemű nyilt lángot el . kell oltani. Feltétlenül ügyeljünk az üvegek helyei; és azonnali címkézésére. Áttöltéskor már előre helyezzük el az üres üvegen a feliratos cimkét. Téves vagy hanyag címkézés számos esetben halálos baleset' hez vezetett. A címke felirata lehetőleg ne tintával készüljön. A tinta csekély nedvesség hatására elmosódik. Legjobban bevált a ceruza vagy tussfclirat, ha színtelen védőlakkal bevonjuk. Egy-« szerre csak egyfajta vegyszer áttöltésével foglalkozzunk, hogy még tévedésből se fordulhasson elő üvegcsere. Vegyszerekkel történő munka közben szigorúan tilos a dohányzás! Nemcsak a tűzveszély miatt, hanem mert a cigarettáról a vegyszerbe eső hamu többnapos munkánicat tönkreteheti., Laboratóriumi rend* t is ztaság n Már az eddig elmondottakból is látbató, hogy a laboratóriumi munka rend, tisztaság és fegyelem tekintetében sokkal szigorúbb követelményeket állit, mint más munkahely* A vegyszerekkel, mérgezőanyagokkal való dolgozás a mindennapos gondos takarítást elengedhetetlenné teszi, A padló és az asztalok felülete leaetőleg hézagmentes, saválló anyagból készüljön, hogy nedves ruhával történő fel törléssel gyors w an. tisz tithatók legyenek. Padló borit ásnak nagyon jól bevált a gumi ás linóleum,, Munkaasztalok borítására eternitet, esetleg csempét szoktak tenni. Bevált a vastagabb keményfa asztallap is, ha a fát pácolják és utána zsiros buto-rpasztával vízhatlanná teszik., Lab orat6vi u mi munka t u t c ai r uháb an ne vég ez zünk. £ ;y rá s z t veszélyes, mert elálló ruhadarabok, kabátujjak könnyeo lángot foghatnak, vagy forgó géprészekben meg akadna tnak', -másrészt savak 3 lúgok kiömlésekor a testet nem védik megfelelően, laboratóriumban
