Tombor Tibor: Könyvtári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 2. Budapest, 1960)
1./ A Jcőaygek. meghátáro alga jzükebb é rtelemben. könyv részei; kötéstábla, elCzéklap, védő lap, cimlap, eket követi a könyv voltaképpeni ;, 'teste ;! / s, corp us w-a/. A könyv ste ivekből áll. Ha az ivet kettőbe hajtogatják, más odrét /in : °/ keletkezik. Ha ezt újból hajtogatják, alakul ki a negyedrét .a-4 0 , quart alak/., További hajtogatás nyomán alakul ki a nyclcad3 tv/in-8°, octavo/, a tizenhatod rét /in-16 0 , sedec/. Egy iv szab^mérete az Á-sorozatban 841 x 1139 mm, a B-sorozatban 1000 x ^14 mm, könyvméretek a kövejkezők: 45 s 143 x 210 mm B5 = 1?6 x 250 " A6 « 105 x 143 « a 125 x 17^ ••' B6 =3 125 x 170 Rép p. és ritka könyvek. A* ősnyomtatványok a XV, század Szépétől 1500, dec. JL-is" kiadott szedésnyomatos /nem táblanyomafcif/ fcönyvek csoportját öleli fel, A régi magyar könyvtár ÍJOI»1 1711-ig terjedő időben kiadott müveket tartalmazza. E csoport jellegzetessége a rendszeres cimlaphasználat, őrszó használata s a lapszámozás, régies helyesírás, A könyvek következő fa jtáit különböztetjük meg: aa./ szépirodalmi: önálló müvek, összegyűjtött müvek, etológiák; bb,/ n^m Rzéoirodajmi müvek: tudományos, ismeretterjesztő, tankönyv,'lexikon, szótár, jogszabályok, bibliográfiák, adattárak, atlaszok. Előállításuk módja szerint lehet kereskedelmi és bibliofil kiadás /cz utóbbi különleges kötésben, papiron stb./ 2. / T^^^I'k frá^r^k> Ilyenek a hírlapok, folyóiratok, 11 a Ptárak, évkönyvek. 3, / MS^3t a ^ v ^ 0-^ 1 kiadványoknak ezt a csoportját ; 'ap ^ónyomtatványoknak- is" nevezik. Ide tartoznak: a brosúrák, különnyomatok, szabványok, szabadalmi leírások kötetlen példány ai, ^Plapok, plakátok, prospektusok.