Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

1/1960, « kal együtte az uj nádornak átadni, A rendek érdeke az volt, hogy a jogaikat biztosító okleveleket az ő fennhatóságuk alatt álló intézmény, az ország levéltára őrizze. Több sikertelen kisérlet után /1723, 45.t.c., 1729. 13* tc,, 1741. ogy,/ 1756-ban valósult meg a kívánalom: 3atthyánj Lajos nádor létrehozta az ország levéltárát /archívum regni/, Pozsonyban az országgyűlés házában /domus regnicolari s/ helyezték el

f és ez év március 2-án kinevezték az első levélcárost, Gsintó Imrét, Az ország levéltárát 1784-ben II, József a központi kormányhatóságokkal együtt Pozsonyból Budára vitette, A várban, a volt* klarissza kolQstorban helyezték el, E levéltár a feudalizmus céljait szolgálta, a polgári társadalmi viszonyok kialakulása változást hozott a levéltár életében. 1848-ban az Akadémia javasolta a tudomány céljait szolgáld "álla dalmi közlevéltár

iJ felállítását, majd 1861-ben ismét, de csak a kiegyezés után valósult meg e szándék, IQ^-ben jött létre az uj Országos Levéltár, vezetője Pauler Gyula történész lett. Ugyancsak a várban, a belügyminisztérium régi /korábban helytartótanácsi/ épületében helyezték el. Csak az 1920-as évek elején költözött át Csánki Dezső érdeméből - a mai, már levéltárnak tervezett épületébe. A királyi levéltárral egyidőben alakultak ki az egyházi levéltárak. Az egyházi testületek közül a káptalanoknak /világi papok/ és konventeknek /szerzetesek/ sajátos magyar fejlődése volt, A királytól hiteles pecsétet kaptak, s mint oklevéladók hitelesen bizonyíthatták az előttük kötött vagy általuk lebonyolított ügyeket, E hiteleshelyi szerep következtében két levéltáruk alakult ki• a sa$át birtokaikra vonatkozó magán- és a hiteleshelyi működésből származó orszi^os levéltár, A hiteleshelyek szerepe 1526 után elenyészett, igy csak magánlevéltáruk fejlődött tovább, A családi levéltárak az előbbiekkel egyidőben keletkeztek, Fejlődésük a birtokigazgatást és a gazdálkodást, kezelésük pedig