Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

H99/19Ó0. Li3VflLQ?ÁR iái a Levéltár? A levéltár a görög archeion /uralom, tanács, tanácsház/ szóból keletkezett, amelyet a rómaiak i,sz» 2, sz, archívumra latinositottak. A magyar kifejezés - a levéltár - az irattár szóval együtt - ayelvujitáskori sz6. A középkortól a 17.sz. végéig az oklevélkiállitó és őrző helyet jelentette, 18-19«sz. elején jogi és történeti tartalmuk szerint különválasztható iratok gyűjteményét és gyűjtőhelyét. A 19.sz. végén és a 20, sz. elején szerves fejlődés utján létre jött, igy szét nem választható iratmennyiséget /proveniencia elve/, Napjainkban már több jelentése van: 1/ valamely természetes vagy jogi személy működése során létrejött, de a működéséhez már nem szükséges iratok összességét, 2/ ezen iratok őrzőhelyét, 3/ ezen iratokat őrzőhelyén kezelő levéltárossal együtt olyan intézményt, amel nek egy vagy több ilyen levéltár jogos tulajdonában van abból a célból, hogy azokat megőrizze és a felhasználni kívánóknak rendelkezésére szolgáltassa, • . Történeti fejlődése. A levéltárat az Írásbeliséggel együtt az ókori kelettől örökölték a görögök, s tőlük a.rómaiak. Az utóbbiak hatására szervezték meg az egyházi levéltárakat /i,sz, után 2,sz

e

/, és Európa népei Ö forrásból meritve az Írásbeliséget, ezek mintájára alakították ki a világi levéltárakat. Elsősorban az uralkodó, majd az önkormányzatú város levéltára alakult ki /9-10,sz,/, rövidesen a családok levéltára is /il.sz,/, a 15,sz.-ig kialakul az állandó hely, a belső rend, iaeglnScu a szerA I6^.sz.-ban az uralkodói levéltáraknál kialakul a belső tit kos és a közönséges /országos/ levéltár, a 17-18. sz. során pedig létre hozzák a központi /házi, udvari és állami/ levéltárat. A 19,sz. nemcsak mennyiségileg növ eli a levéltárak számát,.