Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

318/1950. - 18 Később a kép jelentése állandósul, már csak egy gondolatot jelent, a kép vázlatos lesz, s végül elveszti összefüggését az eredeti .tárggyal, már csak egy hang riportot jelent /szókép-szójegy/. -Ez a szóirás. ü további fejlődés során a jel már csak a szónak egy részét jelenti, még kisebb hang csoportot jelöl. Ez a szótagi rás /fonográfia; Végül a jel már csak egy betűt ábrázol, csupán egy hangot jelöl. Ez a betűírás. AZ irás fejlődése tehát a fogalom és a jel szűkítését, individualizálódását jelenti: a gondolattól eljut a hangig, a képtől a betűig t Ir \ g rend g TC r ek . & majd 150 féle írásrendszer közül csak a művelődésben fontoe szerepet játszó amerikai, kínai, babilóniai, egyiptomi, ósemita, görög irás általános és a latin részletesebb ismertetésével foglalkozunk. AZ aztékok /uexiko/ kőre, bőrre, agavéből /délszaki növény/ készült papirfélére jegyezték fel s zó jegyekkel kevert, szin-kánonnal rendelkező képírásukat, A maják /Jukatán félsziget/ szó-képirást használtak, kőre vésve, cserépre festve; vagy stukkósan minta*iva* A kinai irás a kép- és osomóirásból alakult ki; Belsőleg bonyolult, külsőleg egységes jelrendszere az i.e. 3* évezredben igen fejlett volt. Izoláló nyelve* egytagú szavai miatt szóirás, Betüvezetése minden szójegy egyforma négyzetes területe egymástól elszigetelten áll. Sorvezetése: balrahaladó, függőleges. Iroanyagufc a bambusz, selyem és a papir /i.sz. 105/ volt. ékiráet Mezopotámia lakói, Bábel ós ^esur népe alkotta meg, Iróanyaguk az agyag volt, 4 alapforma kombinációjából kialakult ék jelrendszerük i.e. 4. évezredben mar magasfoku volt. Kialakították