Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

33A/Í9ÖO. baa készült kül"nböző nyilvántartások és segédkönyvek. Ilyen nyilvántartás az ugyancsak az akt ^renci szeri el egyidős iktatóköny: /protocollum exhibitorum/, amely az- iratok beérkezésének időrendjét, követő sorszámával jegyzékeli az iratok kivonatát, s rögziti ;az ügyek elintézése sorári keletkezett ügyviteli.adatokat. AZ irattári segédkönyvek közé tartozik a laj strom, elén^ hus , vagyis az iratok elhelyezési sorrendjét követő tartalmi kivonat-összesités és a mutató /inde*:/, amely az ügy irat tartalom kiválasztott rend szavának betűrendjében közli az irat rövid kivonatát és jelzetét, vagyis fizikai helyét. Ilyenek még a sorszámkönyvek, idogenszámmutatókönyvek stb. .. pe cs ét iUa ismertetett iratoknak általában két irástipusa van: az oklevél és az akta iras. *z előbbinél a betütengely általában áll^ az irás meg"

1

.ehetősen egyforma, az utóbbinál a tengely dőlt /kurziv/, s az irás a tipizálás ellenére is egyéni. Részletesen ld. később. A pecsét /sigillum/ jel, szimbólum, tulajdonosát jelképezi, akaratnyilvánítását igazolja, Mindenki által könnyen felismerhető hiteles tanúságtétel. Használata többezer éves. A keletiek pecsétlő lapja a görögöknél gyürü lett, az maradt a T£ maiaknál is. Tőlük Európa uj népei vették át és átalakították, A gyűrűt megtartva, annak nagyított formáját alkották még, a pecsétnyomót. A középkor írástudatlan népei a személyiség akaratnyilvánításának kifejezésére ezt az eszközt választották, mert a pecsét a uév, a címer, illetve jelvény közös szimbóluma, igy a személyiség kifejezője, pecsét önálló használata a 16, sz-ig megmaradt, amikor a hitelesítés raci onálisabb eszköze, az aláiiás megbuktatja egyeduralmát. Használata főleg a hivatalos iratoknál azért a n:ai napig megmaradt - a pessét az aláírással közösen hitelesít. Formája azonban megváltozott. ^ viaszpecsát helyét a 19.sz.-ban átvette uj for-