Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

_lratfa.it/

á_k &z iratokat három szempont szerint különböztetjük meg ; formájuk, jellegük és az ügyvitelben elfoglalt helyük szeri. nt. F or má ja„szerint az irat lene oklevél, levél, akta, táblázat, könyv, és rajz* Az oklevél /litterae/ az európai Írásbeliség kezdetin jelenik meg és az egész középkoronát ajsg tártba egyeduralmát, ke/ na tározót t külső és belső formák között kiállított irat. Valamely jogi /ritkábban kormányzati/ jelentőségű ténynek nyilvánítása, azzal a rendeltetéssel, hogy a tényt hí tel térde :alően bizonyítsa, liyelve nálunk legtöbbször latin

4 A levél /missilis/ nagyobb mennyiségben a 15/lS. jelenik meg. Hírközlő jellegű^ Formája kötetlen. Kezdetben latinul, később leginkább anyanyelven irták. Az akta /acta/ a I6

#

sz.-ban indult el mai napig tartr pályafutására, fígy ügyre vonatkozó folyamatot, folyama trészt rögzít. Tart ima általános jellegű és a legkülönfélébb lehet. Hivatalos nyelven irták /nálunk latin, német, magyar/, A táblázat rendszerint iratmelléklet. Rovatos formában, általában gazdasági, pénzügyi céllal összeállított számszerű adatokat tartalmaz, A k'*nyv az okleveles korszakban indul útjára. Vagy az oklevél, vagy az akta, vagy a táblázat összefoglalása, együtt tartása. Tartalma ezeknek megfelelő, de összefoglaló jellegű, A rajz a 17/18* sz„ losz általánosabb, AZ iratképző szerv működése során jön létre, mint egy ügyirat melléklete. Két fajtája van: a tervrajz és a térkép, aa i^at lehet: fogalm&zvány, tisztázat és másolat, A fogalmazvány /conceptus/ a végleges iratot megelőző szövegezés. Külalakja sokszor pongyola, uindig az iratképző szerv levéltárában marad.