Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

309/1^0, csere az iratgyarapitás eszköze is lehet, A megőrzés eszköze a számbavétel céljából készült leltár is. Ez volt a célja a lf?.sz,-tól kezdve készített lajstromoknak, a 17. sz-tól kezdve felfektetett inventáriumoknak, s ezt a célt szolgálják egyebek mellett a mai iktatókönyvek és az u.n„ levéltári leltárak is. AZ utóbbiak ezenkívül az iratanyag használatát is elcsegitik, A levéltár adatszolgáltatdi. feladatát az oknyomozó történetírás hatására a 18-19. században iriaerte fel. Ekkor indult útjára a többi történeti segéd tud ományo lek al együtt a levéltártan /archivistica/, melynek egyik célja az, hogy az adatszolgáltatás módszereit kidolgozza. Adatszolgáltató feladatát ma az iratrendezéssel és az u,n, le véltári seprédletek készitésével látja el a levéltár. A rendezés vagy a levéltár eredeti, tehát irattári, s igy szervesen teletkezett rendjének helyreállicását, vagy pedig egy mesterséges rend kialakítását jelenti, A levéltári segédlet a már rendezett levéltár iratanyagát Írja le. Három főtipus van: 1/ a legáltalánosabb, a leltár /elsődleges célja a számbavétel/, Mindig egynél több iratról készül: levéltár-részről /pl. ügyosztály/, levéltárról vagy több levéltárról együttesen. Ezeknek összefoglaló, tehát általános adatait tartalmazza ezért a korabeli segédkönyvek /ld. iratfajták/ használatától, vagy az egyes iratok átnézésétől neü mentésit, 2/ az egyes /általában csak a fontosabb/ iratról készült iratkivonat, az u,n, r

ogoszta

. Az irat lényegesebb adatait sorolja fel egymásután, Átolvasásuk után a kivánt irat azonnal kiválasztható, 3/ a legritkább tipus, c.z irat egyes adatairól készült dokumentációs lap, adatm

utató., *.dvel minden Q

gyes adat külön cédulán /kartonon/ van felvéve, alkalmas a betüva

gy szakrendszerezésru, ezért az -zonos adatokat egyszerre kaphatja meg a kutató. Hogyan használhatja tehát ma a kutató a levéltárat, pl, az Országos Levéltar esetében?