Nyulásziné Straub Éva: A Magyar Országos Levéltárban őrzött eredeti címereslevelek jegyzéke (Forrástudományi segédletek 2. Budapest, 1981)
Bevezetés
írásmód miatt a segédletben az eredeti írásmód alkalmazását nem tartjuk célszerűnek, ez a rendeltetésszerű használatot rendkívül megnehezítené. Célunk az volt, hogy lehetőleg a megadományozott család 19. századi, viszonylag már állandósult, valamint a 19. század utolsó éveiben, a 20. század elején megjelent alapvető családtörténeti és címertani munkákban szereplő névírási formáját kövessük. Kempelen Béla: Magyar Nemes Családok. Budapest 1911—1932 között megjelent 11 kötetes munkája mintegy 40 ezer nemes családról közöl adatokat. Az itt alkalmazott ortográfia — az esetek többségében — megegyezik a megadományozott családok tényleges 19—20. századi névírási módjával. Középkori kihalt családok esetén az oklevél eredeti névírását tartja meg, s ez megegyzik a címereslevél publikációkban alkalmazott írásmóddal. Az elmondottaknak megfelelően Kempelen Béla munkáját tekintjük mérvadónak a segédletben előforduló családnevek ortográfiájának megválasztásánál. Néhány esetben — a Kempelenben szereplő írásmód és az oklevél közti jelentős eltérés esetén - zárójelben közöljük betűhíven a család nevét. A keresztnevek írásánál a mai helyesírást követjük. Külföldi címeresleveleknél a mai írásmódot alapul véve, a vezetéknév után vesszővel elválasztva közöljül a keresztnevet. — az oklevél kelte, a kelet helye: bármelyik adat hiányát — jelöli. Néhány esetben az oklevél szövege nem tartalmazza a kelet helyét, a hiány oka legtöbb esetben azonban az oklevél sérült állapotából adódik. — a kibocsátó: az oklevél kibocsátójának rangját csak abban az esetben adjuk meg, ha nem magyar király vagy erdélyi fejdelem; a Habsburg uralkodóknál előfordul, hogy egy uralkodó kétféleképpen kerül említésre, pl.: egyszer mint III. Károly, máskor mint VI. Károly. Mindig azt vettük figyelembe, hogy milyen minőségükben adták ki az oklevelet (magyar király, német-római császár, osztrák császár), s e minőségükben hanyadikok az adott trónon. — az adomány tárgya — a fő címerszerző(k) által az adományban még részesültek nevei: családnév csak akkor van megadva, ha nem azonos a fő címerszerző családnevével. — megjegyzés: e rovatban utalunk az általánosan kialakult címereslevél formától való eltérésekre. Nevezetesen: a) a címer helye üres, nem festették meg vagy elveszett a címerrajz stb., b) a címer az adománylevélben nincs leírva, vagy a leírás jelentősen eltér a címerrajztól, c) a címerrajz nem a szokásos helyen található, azaz magyar címereslevél esetén nem az oklevél bal felső sarkában, könyv formátum esetén nem az első oldalon található, külföldi címereslevél esetén a címerrajz nem az oklevél közepén, könyv formátumnál nem a címerleíráshoz legközelebb eső lap jobb oldalán található, d) az oklevél nem eredetiben maradt fenn. — Vö.: utalás a jegyzékben a fő címerszerző családja részére korábban vagy későbben adományozott — a jegyzékben közölt — oklevélre a sorszám segítségével. — irodalmi utalás Dr. Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címereslevelei c. 8 kötetes kiadványra, Bp. 1904-1942. 15 — az oklevél levéltári jelzete Pótlás, szaporulat A Segédletben szereplő oklevelek feltárása 1980-ban lezárult. A kézirat nyomdába adásáig eltelt idő alatt ajándékozás és vásárlás útján 8 eredeti címereslevéllel gyarapodott az Országos Levéltár, ugyanakkor három darab lappangó Mohács előtti oklevélre akadtunk. A pótlásokat és szaporulatokat a jegyzék végén — 1601-es sorszámmal indítva - közöljük. A címerszerzők neve a Névmutató megfelelő helyén megtalálható, az 1612-es sorszámtól szereplő pótlás rövidített formájú, a Névmutatóba történő besorolásra már nem volt lehetőség. Névmutató A mutató valamennyi címerszerző nevét tartalmazza. Ha egy oklevélben több azonos vezetéknevű személy részesült az adományban - és előnevük nem különbözik - akkor csak az elsőként említett keresztnevét tüntetjük fel a névmutatóban. A sokszor igen jelentős mennyiségű keresztnév felsorolása nagyban megnövelné a névmutató terjedelmét, ami a használatot nehezíti. Nem került be a névmutatóba az adománylevélben említett nők családneve, miután csak személyükben részesültek az adományban, a nevüket viselő család nem volt jogosult a címer használatára. Természetesen olyan kivételes esetben amikor nő volt a fő címerszerző, neve a mutatóban megtalálható. Az előnevet a nevek után zárójelben közöljük. A neveknél olvasható szám(ok) az időrendi sorozatban kialakított sorszámotjelentik. Abban az esetben, ha külön kutatás nélkül egyértelműen megállapítható volt, hogy többször részesült egy család címeradományban, a Névmutatóban az adományokat időrendben egymás után soroltuk fel. Az első adomány előtt feltüntettük a család nevét, lehetőleg előnévvel, s alatta zárójelben megadjuk a kapott címereslevelek sorszámait. Ezt a gyakorlatot alkalmazzuk abban a néhány esetben is, amikor a család neve az idők során változott, s így több néven részesültek adományban. Ilyenkor a legutolsó családnevet vettük alapul, s a korábbi változatoknál az ábécé megfelelő helyén utalás található a legutolsó családnévre. Olyan névváltoztatásra, amelyet az uralkodó a címeradománnyal együtt engedélyezett, szintén utalunk.
