Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

sának is része van. A közönség egy része attól tart, hogy az egyszer végrehajtott pénzügyi műveletet valamilyen formában hasonlók követhetik és az újabb károsodástól való félelmében bankjegyeitől szabadulni igyekszik. Fogalmazvány. UMKL. XXIX-L-l-m. 9. doboz. 1 A jelentések a Bank Üzletvezetősége és Főtanácsa számára készültek és azokat „A Magyar Nemzeti Bank havi közleményei" címmel a bank alkalmazottai részére rendszeresen publikálták. 58/B. Budapest, 1946. január 24. UTÓIRAT AZ 58/A. SZÁMÚ JELENTÉSHEZ • Jelentésünk lezárása után történt az, hogy a Bank vezérigazgató-helyettesénél (Faragó Lajos vezérigazgató úr egy napra vidékre utazott) megjelentek Vorosilov marsall megbízólevelével Kotow őrnagy és Feldman kapitány, akik a Szövetséges Ellenőrző Bizottság képviseletében jelentkeztek. Szobát, telefont, íróasztalt és személyzetet kértek, hogy a Bank pénzpolitikáját ellenőrizzék. A Bank vezetősége ezt kötelességszerűen elsősorban a pénzügyminiszternek jelentette, valamint a Gazdasági Főtanácsnak. Büchler József pedig azonnal jelentette az ügyet Szakasits Árpád államminiszternek, mint a Szociáldemokrata Párt főtitkárának. Szóval mindazok a jelentések, amelyek ilyenkor szükségesek, megtörténtek. A bank elnöksége a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsát 1946. január 23-ára összehívta, amelyen az eseményeket az üzletvezetőség bejelentette, majd pedig a Főtanács határozatából Kotow őrnagyot meghívták a Főtanács ülésére, ahol nevezett küldetését előadta: Kotow őrnagy megbízatásának tartalmát a következőkben jelölte meg: Az infláció üteme naponkint erősödik és az ország gazdasági életét katasztrófa fenyegeti. Ennek a helyzetnek több oka van: részint a háború okozta pusztítások, a nyersanyaghiány, a jóvátételi szállítások, az állami bevételek elapadása, a munkafegyelem lazulása stb. Ezen a helyzeten a Szovjetunió javítani akar, mert a Szovjetunió célja csak az, hogy közte és Magyarország között jóbaráti és szomszédi viszony alakuljon ki. A Magyar Nemzeti Bank a bankjegykibocsátás révén az ország gazdasági életében igen nagy szerepet játszik. Ezért Vorosilov marsall elhatározta, hogy a helyzet tanulmányozására megbízottat küld a Nemzeti Bankhoz, hogy az megismerje a Nemzeti Bank helyzetét. Erre az Ellenőrző Bizottságnak a fegyverszüneti egyezmény 18. §-ának mellékletében foglaltak alapján joga van.

1 Elsősorban a jegykibocsátási terveket kívánja megismerni és az állami költségvetésre vonatkozó adatokat; továbbá meg kívánja vizsgálni, hogy ki erősíti meg a magánbankoknak történő hitelnyújtásokat. Kijelentette, hogy egyébként a Bank működésébe és üzletvitelébe nem kíván beleavatkozni. Arra a kérdésre, hogy az ellenőrzés a Szovjetunió vagy a SZEB részéről tör-