Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

I. Újraindul a gazdasági élet

A kinnlevőségek lassan visszafolynak, de kihelyezéseik nincsenek. Betéteket sem fogad el mindegyik intézet, mert nem tudja gyümölcsözőleg elhelyezni a kamatozás végett átvett tőkéket. Az oroszok zsákmányolása nem volt általában nagy a pénzintézeteknél. A vezetők igyekeztek a náluk lévő tőkéket úgy elrejteni, hogy az orosz katonaság nem találta meg. Csupán a Halasi Népbank szenvedett közel 200 000,pengős kárt. Nevezett pénzintézet 1945. január 19-én kénytelen volt egész pénztári készletét 190 693,- pengő készpénzt és 7202 rubel értékben bankjegyet átadni. Az elrabolt összegek a „Nép Szövetkezeti Hitelintézet" 1700 szegényebb sorsú tagja, kistermelő, kisiparosok és dolgozók betéteiből tevődött össze. A vezetők állítása szerint az orosz hatóságokra a szóbanforgó intézet nyitvatartását rendelték el. Hetenként 3-4 napon át (szerda, csütörtök, péntek) kötelesek voltak rubel bankjegyeket beváltani a 2 pengő 60 filléres árfolyamon, továbbá az 1000 pengős vöröshadseregi bankjegyeket is. Egy napon azonban a mit sem sejtő pénzintézet elvesztette tiszta vagyonának jelentékeny részét. Most a pénzügyminiszterhez folyamodott kárának megtérítése végett, melyre azonban igen kevés kilátás van. A Halasi Takarékpénztár azzal a kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy a Hitelügyi Tanács által megállapított 6 és fél százalékos kamatot emeljék fel magasabbra, mert az intézet nem találja meg számításait ilyen alacsony kamatláb mellett. A városi tanács azonban a mai idők szellemével össze nem egyeztethető kérelmet elutasította. Aránylag a Bajai Takarékpénztár működött eddig a vidéki pénzintézetek között a legélénkebben. Nevezett pénzintézetnek sikerült a Postatakarékpénztár pécsi kirendeltségével kapcsolatot teremtenie és a rendes postajárat Baja és Pécs között lehetővé tette számára a beváltott és betétekként elfogadott öszszegek, főként 1000,- pengősöknek a Postatakarékpénztárhoz történő befizetését. Rövid idővel ezelőtt még zsiróátutalásokat is fogadott el nevezett intézet. Egyelőre azonban megszűnt a Dunán való átkelésének lehetősége és szünetel a postaforgalom is. Szóbanforgó intézet volt ügyésze jelenleg Baja város polgármestere. Az adókból befolyó aprópénz ilyeténképpen könnyen a pénzintézethez kerülhet, mely abba a szerencsés helyzetbe jut, hogy válthat. Amint azonban már említettem üzleti helyiségét rövidesen kénytelen lesz átadni az orosz hatóságoknak kórház céljára. Különös tünetek észlelhetők a pénz körül. Az emberek, akik azelőtt fenntartás nélkül fogadták el a bankjegyeket, most válogatósak. Értelmetlen elméleteket agyainak ki és aztán egyéni elméleteik szerint értékelik a forgalomban lévő bankjegyeket. Legnagyobb szeretettel a „régi" kibocsátású pengő bankjegyeket fogadják el. Vannak azonban, akik a rubelt vagy a cservonecet pártolják. Egyesek - igen kis számban - pedig a Vörös Hadsereg által kibocsátott pengőbankjegyekre esküsznek. Fontos és biztos értesülései persze mindenkinek vannak. A tanyai paraszt csak „öregpénzt" fogad el, a visszajáró összeget azonban „újpénz"-ben számolja ki és szapora szóval fejti ki, hogy az „öregpénz" miért