Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

is kifizethet. Ez a 300 Ft-os kivét átmenetileg az összes postai szervekre ki volt terjesztve, de a sorozatos zavarok és visszaélések miatt meg kellett szüntetni. A jelenlegi merev rendszer nem tartható fenn és szükség van olyan bemutatóra szóló, az anonimitást is biztosító betéti rendszerre, amely az OTP hálózatánál vagy bármely postai szervnél lehetővé teszi a be- és kifizetést. Ennek legfőbb nehézsége a biztonsági kérdés és a postai szervek jelentős részénél megfelelő képzettségű alkalmazottak hiánya. Ezt a két szempontot szem előtt tartva, javaslatunk a következő: Egyrészt maradjon meg a jelenlegi rendszer azzal a változtatással, hogy a kiállító postánál kifizetés korlátozás nélkül eszközölhető. A kiállító postai szerv ellenőrző kartont vezetne, amelyre a betéteket és ki vétekét feljegyezné. A betétekről és ki vétekről napi jelentést adna az OTP-nek. Az OTP az anyakönyvet egyelőre továbbra is központilag Budapesten vezetné, ezt azonban fokozatosan leadná a fiókhálózatához és azután a postai szervek a területileg illetékes OTP-fiókhoz kapcsolódnának. Abban az esetben, ha ilyen betétkönyv tulajdonosa más postai szervnél kívánna betétjéből kivenni, úgy azt csak néhány nap múlva kapná meg a központi ellenőrzésen keresztül. A másik lényegesebb újítás az lenne, hogy az OTP szervei és a postai szervek útján egyaránt forgalombahozandó olyan betétkönyveket rendszeresítenénk, amelyek meghatározott címletre szólnak, előnyomva és aránylag nehezen hamisíthatók. (Egyelőre kísérletképpen 1000 Ft-os könyvekre gondolunk.) Ha a betétes nem a címletnek megfelelő kerek összeget kívánná elhelyezni, akkor a betétkönyvet a magasabb kerek címletnek megfelelően adnák ki, de a különbözetet kivétként azonnal bejegyeznék. Pl. ha valaki 1600 Ft-ot kíván betenni, kiadnak 2 db 1000 Ft-os betétkönyvet, de az egyikbe a kiadás napjával azonnal bejegyeznek 400 Ft kivétet. Ez azért volna praktikus, mert a hamisítás általában nem a kivéteknél, hanem csaknem kizárólag a betéteknél szokott előfordulni. így pedig betétet ezekbe a könyvekbe egyáltalán nem is lehetne bejegyezni, hanem új betételhelyezés esetén új betétkönyvet adnának ki. Az ilyen betétek bemutatóra szólnának és bármely OTP vagy postai szervnél korlátlanul kivehetők lennének. A kisbetétesek részére továbbra is fenmaradna a takarékbélyegakció, amelybe a postai szervek is belekapcsolódnának. Mindhárom fajta betétnél egyformán nehézséget okoz az a körülmény, hogy a posta a kamatok elszámolására és kifizetésére jelenlegi felkészültségével nem vállalkozhatik. Ez a kérdés úgy oldható meg, hogy a bárhol felmondás nélkül eszközölhető kivét csak a tőkére terjed ki, míg a kamatokat az OTP számítaná ki a beküldött betétkönyv vagy bélyegek alapján. A kamatjárandóságot az OTP vagy közvetlenül fizetné ki a személyesen jelentkező betétesnek, vagy pedig a posta útján. Emellett a betétesnek megvolna az a lehetősége is, hogy a kamat felvétele végett a legközelebbi OTP-fiókot felkeresse, ahol azt neki azonnal kifizetnék.