Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után
centralizálás szempontjai, valamint a vállalati szervezés és az üzemgazdálkodás tekintetében az NT 16/1949. sz. határozatával érvényesített rendszer. Ezek figyelembevételével a pénzgazdálkodás irányítása és ellenőrzési szempontból az alábbi vállalati típusok alakítandók ki: a) „A" típusú állami vállalat. Ebbe a kategóriába az országos jelentőségű vállalatok tartoznak, tehát azok a nagyobb nemzeti vállalatok, amelyek - függetlenül attól, hogy korlátolt, vagy korlátlan felelősséggel működnek - a hivatkozott NT határozat szerint közvetlenül a szakminisztériumok főosztályainak a felügyelete alatt működnek. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak az előbbieknek megfelelő olyan állami és legalább 50%-ban, vagy ennél nagyobb állami érdekeltségű vállalatok, amelyek átmenetileg még régi jogi formában (rt, kft stb.) működnek. Ebbe a kategóriába tartozó vállalatok pénzgazdálkodásának irányítása és a pénzügyi előirányzatok jóváhagyása az eddigi eljárásnak megfelelően történik. A vállalatok a VPB-ban képviselt minden hatóságnak (szaktárca, Pénzügyminisztérium, OT, MNB) közvetlenül és egyidejűleg küldenek be pénzügyi előirányzatot; azokat a VPB kitárgyalja, a Pénzügyminisztérium összesíti, kiértékeli, a pénzgazdálkodási kereteket a vállalatok felé - részleteiben is - jóváhagyja és az összesített adatokat az NT elé terjeszti; ugyanakkor a jóváhagyott pénzgazdálkodási keretekről az érdekelt hatóságokat és az MNB-t is értesíti. Ugyanez az eljárás irányadó a jóváhagyott pénzügyi előirányzatoknak az előirányzati időszak alatt történő módosítására nézve is. b) „B" típusú állami vállalatok. Ebbe a kategóriába azok a nemzeti vállalatok tartoznak, amelyeket a szakminisztériumok olyanoknak ítélnek, hogy azok gazdálkodását nem közvetlenül, hanem az Ipari Központok útján irányítják. Ide tehát elsősorban a kisebb, vagy közepes méretű, nem országos, hanem inkább helyi jelentőségű nemzeti vállalati jogi formában működő vállalatok tartoznak. Ugyanebbe a kategóriába sorolandók az előbbieknek megfelelő állami és legalább 50%-ban állami érdekeltségű, még régebbi jogi formákban működő vállalatok. Ebbe a kategóriába tartozik általában minden olyan, nemzeti vállalati jogi formában működő, nem országos jelentőségű nemzeti vállalat, amelyet egy ipari, vagy kereskedelmi központ, vagy végül más központi szervezet fog öszsze és irányít közvetlenül (pl. Gazdasági Vasút NV-ok). Ide tartoznak az állami egyéni cég formájában működő kiskereskedelmi üzletek, vagy üzemek, amelyek az egyes kereskedelmi központok közvetlen irányítása alá tartoznak. Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatok kijelölésénél ipari, kereskedelmi és egyéb vonalon a szakmai szervezés és összefogás szempontjai a döntőek. Ezek a vállalatok a létesítendő megyei szervekhez még akkor sem csatolhatok hozzá, ha a megyei közigazgatás és gazdálkodás-irányító centrumok már meg lesznek szervezve. Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatoknál a pénzgazdálkodás irányítása, a pénzügyi keretek megállapítása az ipari központon keresztül, összevontan történik. Az ilyen vállalatok pénzügyi előirányzatukat az ipari, vagy kereskedelmi központokhoz, illetve ezeknek megfelelő szervekhez nyújtják be; a
