Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

badul a pönálétól és csupán a kamatteher sújtja, amíg arra pénzügyi helyzete folytán szükség van. Elképzelhető az is, hogy a Hitelvéleményező Tanács, ha a vállalat teljes vétlenségét látja beigazolva, a kényszerhitel rendezését visszamenő hatállyal engedélyezi. Ha azonban a vállalat mulasztása ezt indokolja, a Hitelvéleményező Tanács a vállalatot a mulasztás súlyához mérten, megfelelő ideig kötelezi a pönálé fizetésére azáltal, hogy a rendezést csak későbbi időpontra engedélyezi. A szankciók másik módja az 1833/32/1948. és 2589/42/1948. GF számú határozatok alapján a vállalati vezetők személye felé irányuló megtorlás. Ezt az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság javaslata alapján az illetékes szakminiszter rendeli el. Minthogy azonban a tényállást elsősorban a Magyar Nemzeti Bank vizsgálja ki, a Magyar Nemzeti Banknak is lehetőséget kell biztosítani az ilyen javaslat tételére. Kerettúllépés esetén az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottságnak kell előzetesen a keret módosítását engedélyezni, mert enélkül a vállalat a kényszerhitelt nem rendezhetné. Ilyen esetben is élhet azonban a Hitel véleményező Tanács az előbb említett jogával. Minthogy kerettúllépés rendszerint azért történik, mert olyan cél valósul meg, amelynek megvalósítása csak későbbi tervidőszakra irányoztatott elő, a kényszerhitel fenntartása kerettúllépés esetén csak a tervidőszak végéig indokolt. A kerettúllépés összegével azonban ilyen esetekben a következő tervidőszakra előirányzott alszámla-keret csökkentendő. Róka IV. 2. Mátyásíalvi IV. 2. K. Sulyok IV. 5. • Fogalmazvány. - UMKL. XXIX-L-l-c. Eredeti aláírásokkal. Felzeteri: „A GF IV. hó 7-i ülésén elfogadva a 792 1949. GF határozatában H. T. 14. sz. 22. tétel foglaltak szerint". Első oldalon kitárgyalva. MNB. Szántó Dénes igazgató, dr. László Andor igazgatóhelyettes és Gordon László igazgató. AZ MNB HITELÜGYI OSZTÁLYÁNAK KÖRÖZVÉNYE AZ INKASSZÓRENDSZERRÖL ÉS A KÉNYSZERHITELEZÉSRÖL Az 536/10/1949. és a 792/14/1949. GF számú határozat tárgyalja a megbízási beszedés (inkasszó), valamint a kény szerhitelezés bevezetésének kérdését az egyszámlarendbe vont állami és állami érdekeltségű vállalatok körében. A kötelező inkasszó f. é. április l-jével, a kény szerhitelezés április 19-ével lép hatályba s a megfelelő eljárási módozatokat a következőkben ismertetjük: 317. Budapest, 1949. április 29.