Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

a számlán kell jóváírni a nem állami közületek, valamint az önkormányzatok zárolt számláján fennálló és tervhozzájárulás címén, az államkincstárnak átengedett követeléseket is. Ilyképpen az államkincstár tartalékszámláján mintegy 930 millió forintos követelés jelentkezik, amelyből további intézkedésig 600 millió forint használható fel a vállalatok állami tőkeszükségletének fedezésére oly formában, hogy a vállalatok az így jelentkező állami tőkehozzájárulást kizárólag a Magyar Nemzeti Banknál fennálló tartozásaik rendezésére fordíthatják. A vállalatok jogos forgótőke-szükséglete, valamint a jogos forgótőke-szükségletnek a bankhitel és az állami tőkehozzájárulás közötti aránynak megállapítása kérdésében a Magyar Nemzeti Bank javaslata alapján az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság határoz. A Gazdasági Főtanács felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a vállalatok jóváhagyott november-december havi pénzügyi terveiben „bejelentett adósságokra törlesztés" címén beállított összegeket, a vállalatok egyszámlájáról hivatalból levonhassa és zárolt számlán fennálló tartozásaik csökkentésére hasznáhassa fel. A Gazdasági Főtanács felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bankot, hogy amennyiben valamely vállalatnak zárolt számláján követelés áll fenn és a vállalat a jóváhagyott pénzügyi terv alapján hitelt vehetne igénybe a zárolt követelése erejéig, pénzszükségletéről ne hitelfolyósítás, hanem a zárolt számla felszabadítása útján gondoskodjék. A zárolt számlán fennálló követelések felszabadítása ettől függetlenül, kivételes esetekben olyan vállalatoknál is végrehajtható, amelyeknek hitelszükségletük nincs, viszont jóváhagyott pénzügyi tervükben előirányzott bevételük egy része olyan követelésekből adódik, amelyeket az adós bejelentett és az adósságrendezés miatt a hitelező felé fizetéseket nem eszközölhet. Amennyiben az ilyen indokkal történő felszabadítás valamely vállalatnál a 100 000 forintot meghaladja, a felszabadítás tekintetében az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság határoz. Egykorú egyszerű másodlat. - UMKL. XXIX-L-l-c. 9. doboz. 123-124. 1. Az irat első oldalán kézírással: „MNB Gordon ig. elvt. Cs(ikós) X. 27." Jobb felső sarkában: „481027" kézírással. 1 L. 309. sz. iratot. 311. Budapest, 1948. december 2. GORDON LÁSZLÓ

1 FELJEGYZÉSE JUDIK JÓZSEF

2 RÉSZÉRE AZ ADÓSSÁGRENDEZÉS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Dr. Judik József igazgató úr részére. Az adósságbejelentés a 2342/1948. GF sz. határozat alapján 3 fázisban történik. Az első etap, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Folyószámlaosztálya vég-