Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

I. Újraindul a gazdasági élet

lenné teszi bármilyen gazdasági egyensúly helyreállítását és nagyban hozzájárul olyan anomáliák lábrakapásához, amelyek nemcsak gazdasági, de szociális és közrendi szempontból is a legsúlyosabb következményekkel fenyegetnek. A fizetőeszközök elégtelensége igen jelentős mértékben annak tulajdonítható, hogy sem a fővárosi, sem a vidéki pénzintézetek az orosz katonai hatóságok által foganatosított intézkedések következtében ez idő szerint nem rendelkezhetnek azokkal a pénzkészletekkel, amelyek pénztáraikban a felszabadítás időpontjában megvoltak. Ez a körülmény annál súlyosabban érezteti hatását, mert a volt fasiszta vezetőség a Magyar Nemzeti Bank bank jegykészletének túlnyomó részét elszállíttatta és így a jegybanknak nem áll módjában, hogy a helyzeten megfelelő hitelek nyújtásával enyhítsen. Hogy a hitelintézetek pénztári készletének a forgalomból való elvonása minő jelentőséggel bír, megítélhető az alábbi adatokból, amelyek a vezető budapesti bankoknál a főváros felszabadításakor található bankjegymennyiséget tüntetik fel: Angol-Magyar Bank r. t. P 22 150 000,— Belvárosi Takptár r. t 3 596 102,41 Bp. Szfőv. Községi Takptár r. t. 60 638 000,— Creditanstalt-Bankverein m. o. f. t. 4 398 844,30 Hazai Bank r. t. 4 087 952,74 Hermes Magyar Ált. Váltóüzlet r. t. 282 657,19 Központi Váltóüzlet r. t. 35 985,50 Magy. Ált. Bank és Áruforgalmi r. t. 6 707,10 Magyar Általános Hitelbank 114 744 085,40 Magyar Jelzálog-Hitelbank 993 127,— Magy. Leszámítoló és Pénzváltó-Bank 30 005 000,— Magyar-Olasz Bank r. t. 17 350 000,— Magyar Országos Központi Takptár 30 000 000,— Nemzeti Hitelintézet r. t. 158 526,— Országos Iparbank r. t. 161 000,— Orsz. Központi Hitelszövetkezet 11 762 740,— Pesti Hazai Első Takptár Egyesület 30 922 383,64 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 73 228 519,64 Összesen tehát: P 404 521 630,92-re tehető ama bankjegyek összege, amelyek a budapesti főbb pénzintézetek pénztáraiból elszállíttattak; ehhez hozzászámítandó az a bankjegymennyiség, amely a főbb budapesti intézetek fővárosi és vidéki fiókjainál, nemkülönben a többi fővárosi, valamint a vidéki pénzintézeteknél, továbbá közpénztárakban, a Székesfővárosnál és más közületeknél találtatott és egyelőre ugyanarra a sorsra jutott, mint a bankok pénztári készlete. E hatalmas összegeknek a forgalomból való elvonása hozta magával azokat az igen komoly fennakadásokat, amelyek elsősorban a munkabérek és tisztviselői illetmények folyósításánál, de egyúttal a termelés forgótőke-szükségletének fedezésénél és általában az áruforgalom lebonyolításánál mutatkoznak, döntő módon hátráltatva a gazdasági vérkeringés megindulását. Természetesen ugyanez az oka annak,