Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

1. A Gazdasági Főtanács - a Szanálási Főbizottság javaslatára - felkéri az Országos Tervhivatalt, hogy a Salgótarjáni Üveggyár Rt., a Mechanikai Palackgyár Rt. és a Tokodi Üveggyár Rt. 5 hónapos termelési tervét tegye újabb vizsgálat tárgyává. A Gazdasági Főtanács álláspontja szerint a termelésnek a jelenlegi állapottal szemben való felfejlesztéséhez szükséges forgótőkehitel az 5 hónapos pénzügyi terv keretében nem áll rendelkezésre, miért is a termelés felfejlesztését csak az esetben tartja indokoltnak, ha akár a belföldi fogyasztás kedvezőbb alakulása, akár komoly exportkötések és ezzel összefüggő gyártási lehetőségek a termelés hosszabb időre való felfuttatását teszik lehetővé. Az Országos Tervhivatal tegyen jelentést arról, hogy a vállalatok termelési terveinek újabb felülvizsgálata alapján azokat a jelenlegi határozat figyelembevételével hogyan módosította. 2. A Gazdasági Főtanács a Szanálási Főbizottság javaslatát elfogadva, szükségesnek tartja, hogy a Csepeli Üveggyár Rt. által a stabilizáció óta tervhitel felhasználása nélkül eszközölt és az ÁEK által megállapítandó értékű beruházások ellenértéke, állami hozzájárulás formájában alaptőkeemelésként bocsájtassék a vállalat rendelkezésére azzal, hogy ezen hozzájárulás összegéből elsősorban köztartozásait és a fennmaradó részből banktartozásait rendezze. 3. A Gazdasági Főtanács - a Szanálási Főbizottság javaslatát elfogadva szükségesnek tartja, hogy az Első Magyar Öntöttüveggyár Rt. által a stabilizáció óta tervhitel igénybevétele nélkül eszközölt és az ÁEK által megállapítandó értékű beruházások ellenértéke állami hozzájárulás formájában alaptőkeemelésként bocsájtassék a vállalat rendelkezésére azzal, hogy ezen hozzájárulás Összege a vállalat köztartozásainak törlesztésére fordítandó. 4. A Gazdasági Főtanács - a Szanálási Főbizottság javaslatát elfogadva szükségesnek tartja, hogy a Zala megyei Bazaltbányák Rt., Badacsonyi Bazaltbányák Rt., a Hubertus Kőbánya Rt., az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt., a Dunántúli Mész- és Téglagyár Rt, a Szobi Kőbánya Rt., a Nógrádvidéki Kőbányák Rt., a Somoskői Bazaltbányák Rt., a Magyar Trachytművek Rt. által a stabilizáció óta tervhitei igénybevétel nélkül eszközölt és az ÁEK által megállapítandó beruházások ellenértéke állami hozzájárulás formájában alaptőkeemelésként bocsájtassanak a vállalat rendelkezésére azzal, hogy ezen hozzájárulás összege a vállalatok köztartozásainak, majd azok kiegyenlítése után a fennmaradó összeg a vállalatok banktartozásainak törlesztésére fordítandó. 5. A GF - a Szanálási Főbizottság javaslatát elfogadva - szükségesnek tartja, hogy a Delmár-Nagybátonyi Dunakotrási és Hajózási Munkaközösségben résztvevő két cég által a stabilizáció óta tervhitelek igénybevétele nélkül eszközölt és az ÁEK által megállapítandó értékű beruházások ellenértéke állami hozzájárulás formájában alaptőkeemelésként bocsájtassék a Munkaközösség (illetve abból alakítandó vállalat) rendelkezésére oly mértékben, hogy abból a Nagybátony Újlaki Egyesült Iparművek Rt.-tői leválasztott Dunakotrási részleggel kapcsolatban átvett közterhek és banktartozások kiegyenlíthetők legyenek. A vállalat tartozik a hozzájárulás összegéből ezen köztartozásokat és banktartozásokat kiegyenlíteni. Az állami hozzájárulás nyújtása előtt az ÁEK