Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

nélkül eszközölt és az ÁEK által megállapítandó értékű beruházások ellenértéke állami hozzájárulás formájában alaptőkeemelésként a vállalat rendelkezésére bocsátandó azzal, hogy ezen összegből a vállalat köztartozásaira tartozik részfizetést eszközölni. A GF a Nitrokémia Ipartelepek Rt. szanálásával kapcsolatban szükségesnek tartja, hogy a terhére kivetett vagyondézsma kulcsa 25%-ról 6%-ra csökkentessék. A GF felkéri a pénzügyminisztert, hogy ezen határozat értelmében a kivetett vagyondézsma csökkentése tekintetében a NIK-kel kapcsolatban hozott hasonló határozat szellemében intézkedjék. Indokolás: A hitelgazdálkodási tervek nem biztosítanak lehetőséget a Nitrokémia Ipartelepek Rt. készenléti költségeinek hitel formájában való biztosítására, de a vállalat vagyoni helyzetét tekintve sem látszik célszerűnek ezen költségek bankhitel formájában való rendelkezésre bocsájtása. A vállalat által a GF-határozat értelmében tervhitel igénybevétele nékül eszközölt beruházások tőkésítése a vállalat szanálása érdekében szükségesnek látszik, bár köztartozásainak ez csak kis részét rendezi. A vállalat vagyoni helyzetét tekintve a vagyondézsma kulcsának leszállítása a szanálás érdekében feltétlenül szükséges. Szanálási Főbizottság felkéri az Iparfejlesztési Iparigazgatóságot, hogy a vállalat részletes szanálási tervét jelen határozatban foglaltak figyelembevételével készítse el. Köztartozások rendezésére a szanálási terv fenti határozati javaslatban foglaltak elfogadása és végrehajtása után átteendő a Vagyondézsma Bizottsághoz azzal, hogy a Szanálási Főbizottsághoz 1949. I. 1-jéig törlesztés előírását a havi 1% pótlék fizetésén felül nem tartja megengedhetőnek. 20. Péti Nitrogénművek Rt. szanálási terve: A vállalat gyártelepét 1944 június és július havában angolszász bombatámadás érte, amelynek következtében a gyártelep üzemi épületeiben és gépi berendezéseiben cca 55-60%-os károk keletkeztek. A károk helyreállítása részben a Tervhivatal útján folyósított hitelek felhasználásával folyó év februárjában befejeződött. Ennek a beruházásnak jelentékeny részét a vállalat önerejéből végezte. A vállalat részletes szanálási terve még nem volt elkészíthető, mert az olaj gyár leválasztása most van folyamatban és csak most lehetett a két üzem racionalizálását megkezdeni. C. kategória. A Szanálási Főbizottság az alábbi javaslatot terjeszti a Gazdasági Főtanácshoz: Határozati javaslat: A Gazdasági Főtanács a Szanálási Főbizottság javaslatát elfogadva szükségesnek tartja, hogy a Péti Nitrogénművek Rt. által a stabilizáció óta tervhitel igénybevétele nélkül a kenőolaj gyárral és a vidéki olaj eladási hálózat kiépítésével kapcsolatos beruházásoknak az ÁEK által megállapítandó ellenértéke a vállalatnak állami tőkehozzájárulás formájában bocsájtassék rendelkezésére azzal, hogy ezen összegből a vállalat által esősorban a GF 1564/1948. számú határozata értelmében előírt Ft 9 571 798 összegű lefölözési tartozás, a fennmaradó összegből pedig a vállalat egyéb köztartozásai rendezendők. A GF a Péti Nitrogénművek Rt. szanálásával kapcsolatban szükségesnek tartja, hogy a vállalat terhére kivetett vagyondézsma és vagyonszaporulati