Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

A részvénytőke apportból tevődik össze, az apport az egyes alapítók összes affiliációs részvényállománya. Az értékelést a PK végzi. Ezáltal az összes állami bankok affiliációinak az anyaintézeteket megillető részvényei egy központi rt. - a Budapesti Takarékközpont - kezébe kerülne, az állami szektor az egyes vidéki bankkererületekben egységesen jelentkezik, a központi rt.-ben az állami érdekeltség megfelelő értékelésekkel és a 100%-osan állami Postatakarék bekapcsolásával nagyobb lesz, mint az egyes intézeteknél, a Hitelbank esetleges csatlakozása esetén az ő külföldi érdekeltségét sem éri sérelem, mert a jelenlegi affiliációs állománynak arányában részesül a bank az új rt.-ben, de a magyar állam teljes érdekeltsége sem kerül a Hitelbank bekapcsolásával felhígításra. Ezzel a piacrendezésbe az összes állami bankok bekapcsolódnak és az egész bankszervezet központilag egységes terv szerint alakítható ki. c) Új 100%-osan állami érdekeltségű Országos Néptakarék Rt. alapítása.

2 Részvények közvetlenül az államkincstár tulajdonában. Az állami bankok affiliációs részvényeit az Rt. (könyvjóváírás ellenében szerzi meg. Az állami bankok keretei ugyanis nem szüntethetők meg és sem a Pesti Hazai, sem a Leszámítoló nem számolható fel (záloglevelek stb.). 2. Fenti alapmegoldások bármelyikénél felmerül az önálló és a nem állami bankok többségi tulajdonában lévő vidéki intézetek kérdése. Vezető szempont, hogy a nem állami többségű affiliációk beolvasztás útján csak úgy kapcsolódhatnak az állami szektorba, ha az állam majoritása biztosítva van. Gyakorlatilag csak ott merül fel nehézség, ahol túlnyomórészt magánérdekeltségű bank olvad be az állami bankba, vagy méginkább annál a 3-4 esetnél, ahol helyi okokból beolvasztónak a magánbankot (Pécsi Takarék, Dunántúli Bank stb.) vesszük számításba. A részvények ingyenes átadása, amit több esetben felajánlottak, nem jöhet szóba (megajándékozott felelőssége az ajándékozók hitelezőivel szemben). Magánrészvényesekkel szemben könyvjóváírás sem alkalmazható (zárolt forintszámla). Legcélszerűbb megoldás, hogy a részvényesek az összes részvényesi jogok gyakorlását visszavonhatatlanul a Budapesti Takarékközpontra [lásd 1. a), b), c)] ruházzák és az ennek alapján meghozott közgyűlési határozat után a részvény értékének és ily módon a beolvasztó társaság részvényeiben való részesedésének arányát később állapítják meg, mégpedig úgy, hogy a beolvasztó nem közvetlenül a helyi affiliált bank, hanem a budapesti központi rt. [lásd 1. b) vagy c)] lenne, a vagyonok arányát is a két rt. egymásközti viszonyában állapítják meg, ami által a vagyonállagokat figyelembevéve a magánszektor, bár a központi rt.-ben, de jelentéktelen százaléknyi részesedést kap csak, a központi rt. pedig az illető vidéki piacon tetszés szerinti cégszöveg alatt folytathatja működését. 3. A 2. alatt előadottak értelmében a központi szerv megalkotása szempontjából más okokon kívül már csak azért is az 1. b) alatti forma látszik a legcélszerűbbnek, mert ezzel tudunk domináló állami érdekeltséget jogi formák tökéletes betartásával biztosítani és ezenkívül a Hitelbank bekapcsolására is lehetőséget teremteni anélkül, hogy az akár az állami szektor, akár a Hitelbank külföldi érdekeltsége sérelmével járna. Ezzel megfelelő értékeléseket figyelemebevéve az Országos Néptakarékossági Rt.-ben, vagy Országos Néptakarékpénztárban a Hitelbank külföldi érdekeltségét, az állami bankok kül-