Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

ÁLLAMI BANKOK KÖZPONTI IRODÁJA FELJEGYZÉSE A TAKARÉKHÁLÓZAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL TARTOTT MEGBESZÉLÉSRŐL Fenti tárgyban egyes kérdések tisztázására 1948. május 18-án az alábbi urak megbeszélést tartottak a Magyar Nemzeti Bankban. Jelen voltak: dr. Jeszenszky Ferenc, Hay László, dr. Walder Gyula, dr. Csetényi László, dr. Gsikós-Nagy Béla, dr. Mátyásfalvi György, dr. Tauszk György, dr. Szemenyei János, Szántó Dénes, dr. László Andor. Az értekezlet a következő pontokban állapította meg az egyes kérdések elintézésének módjait: 1. Vidéki pénzintézeti fúzió: A vidéki pénzintézeti fúziók lebonyolításához teljesen elegendő a most megjelent fúziós rendelet. A magánpénzintézetek hálózatba való belépésének kérdését teljes mértékben a magánintézetek belátására kell bízni és nem kell reájuk nyomást gyakorolni. A jelentkező intézetekkel közölni lehet azt, hogy a beolvasztó intézet igazgatósága az egész folyamat lezárulása után fogja csak megállapítani a részvény kicserélési arányt, mely az egyéb beolvasztó intézeteknél minimum 51% állami részesedést kell hogy adjon. Az értékelést ennek a szabálynak a figyelembevételével bankkerületenként egységesen kell kezelni. Ott, ahol feltétlenül szükségesnek látszik, hogy ettől az eljárástól eltérjünk, kivételesen meg lehet tenni. Ilyen eset jelentkezik elsősorban Pécsett és Kaposvárott, ahol esetleg a fúziót megelőző részvénycserével meg lehet szerezni a nagyobb súlyú, magánkézben lévő intézet részvénytöbbségét és ebbe lehet beolvasztani a többi intézetet. Azokon a pontokon, ahol állami intézet nincsen, a fúziókat úgy kell lebonyolítani, hogy valamely más bankpiac állami érdekeltségébe olvadjanak be a szóbanlévő piacon működő pénzintézetek. 2. A takarékhálózat csúcsszervének kialakítása: A takarékhálózat csúcsszerv a Magyar Nemzeti Bank lesz. Erre a célra a Nemzeti Bank átveszi az állami bankok vidéki affiliációinak az állami bankok kezében lévő részvényeit könyvjóváírás ellen. Az átvétel a valóságban akkor fog ott megtörténni, amikor a fúziók már lebonyolítást nyertek. A Nemzeti Bank felállítandó osztályához az állami bankok megfelelő alkalmazottait be fogja hívni. Addig az időpontig, amíg a részvények átvétele meg nem történik, a P. K. piacrendezési osztálya a Nemzeti Bankkal és a Bankirodával együttműködve intézkedik a fúziók kérdésében. 3. A budapesti fiókhálózat kialakítása: Budapesten a takarékhálózat bonyolítja le a kisipar és kiskereskedelem hitelműveleteit. A takarékhálózat kialakítása céljából a Nemzeti Bank átveszi a fővárostól a Községi Takarékpénztár részvényeit könyvjóváírás ellen. A Községi Takarék fiókjai tehát a Nemzeti Bank fiókjaivá válnak. A kereskedelmi és hitelbank fenntartja azokat a fiókjait, melyekre új feladata elvégzésére szüksége van. A két intézet többi fiókja, a Pesti Hazai és Leszámítoló Bank fiókjai vagy megszűnnek, vagy bele-