Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

kerülnek lebonyolításra. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a kisiparra, az építkezésre és a kereskedelmi, szállítási stb. vállalatok esetleges beruházásaira vonatkozólag. A Beruházási Bank működési területén kizárólag ez az intézet utal ki beruházási hitelt és eszközöl beruházással kapcsolatos bármiféle folyósítást. Az állam és a közületek által fedezett beruházásokra a folyósítások a Beruházási Bankon keresztül történnek. A magán vállalatoknak a Tervhivatal által jóváhagyott beruházásokra a Nemzeti Bank a vállalatok folyószámlájáról csak a Beruházási Bank közvetítésével folyósít hitelt. II. Leírás és felújítás. A leírásra előirányzott összegeket minden vállalatnak külön kell elszámolnia és az amortizációs részletek havonta a Magyar Nemzeti Bankhoz fizetendők be. A befizetendő amortizációs hányad mérvét iparáganként és vállalatonként kidolgozott leírási kulcsok szerint - a pénzügyminiszter, iparügyi miniszter és a Gazdasági Főtanács főtitkára által megállapítandó alapelvek alapján az Iparigazgatóságok állapítják meg. A kulcsot külön kell kidolgozni: 1. Az ingatlanokra és épületekre és 2. berendezésekre és felszerelésekre vonatkozóan. A leírási összegeket a Nemzeti Bank külön számlán gyűjti. Az egyes vállalatoktól így befolyt összegek 75%-át a vállalat felújítási szükségletének fedezetéül használja fel, míg 25%-át a folyó beruházásokhoz való hozzájárulás céljaira tartalékolja. Mikor kisebb folyó beruházási (racionalizálási) munkálatok szükségessé válnak és ezeket a Tervhivatal engedélyezi, a Beruházási Bank az e célra szükséges összegeket a Nemzeti Banknak arról a számlájáról írhatja le. A magánvállalatok leírásának ezt a 25%-os részét csak az illető vállalat folyó beruházásaira lehet fordítani; az állami vállalatok által befizetett összegek azonban az általános gazdasági érdekei szerint legszükségesebb folyó beruházásokra használhatók fel, nem feltétlenül a leírást eszközlő vállalat céljaira. A befizetett leírási összegek, ilyen célra való felhasználásukig, forgótőkeszükségletek kielégítésére szolgálnak. III. Az állami vállalatok nyeresége egy részének beruházási célra való fordítása. Az ipari, közlekedési és mezőgazdasági jellegű állami vállalatoknál az előirányzott és mérlegszerű elszámolt nyereség legfeljebb 5%-a a Tervhivatal és a Gazdasági Főtanács jóváhagyásával a vállalat saját szociális és kulturális jellegű beruházásaira fordítható, ugyanígy ilyen célokra fordítható az e vállalatok által az előirányzaton felül elért nyereség legfeljebb 20%-a. A kereskedelmi vállalatok által elért nyereség bizonyos részének ilyen célra való felhasználását egyes esetekben a Gazdasági Főtanács, a Tervhivatal javaslatára engedélyezheti. A mérleg megállapítása után ezt a hányadot a Nemzeti Bank a Beruházási Banknak utalja át az illető vállalat számlájára. IV. A beruházások fedezete. A Beruházási Bank bevételeinek forrásai lennének : 1. A budget-ekben biztosított állami és önkormányzati beruházási hozzájárulások. 2. Tervkölcsön, illetőleg kényszertakarékbetét. 3. A Magyar Nemzeti Bank által a Kincstárt megillető vállalati nyereségekre adott előlege.